Külföldi Hírek, 1956. november 19-30.

1956-11-24 [0535]

"Ez a•legtipikusabb agresszió - mondotta," - amely semmiben sem különbözik a gyarmattartó hatalmak egykori klasszikus agresszióitól". Izrael, folytatta Tito, ezúttal a nagyhatalmak eszköze volt és mint ilyen veszélyezteti a békét."Véleményem szerint itt oz a legtragikusabb - jegyezte' meg Tito - hogy a francia szocialisták szégyent hoztak magukra és ismét megmutatták, hogy a leghűségesebb szolgái azoknak a köröknek, amelyek mindenáron igyekeznek fenntartani a gyarmati uralomrégi klasszikus formáit... Ez pedig elvtársak arra kényszerit bennünket, hogy legyünk elővigyázatosak. Bebizonyosodott ugyanis, hogy az úgynevezett nyugati demokrácia hordozói, Franciaország és Anglia, csak szóban szállnak sikra a béke, az igazságosság és a demokráoia mellett, valójában olyan gyújtópontok, amelyek szélsőségoson reakciós és agresszív intézkedésekhez vezethetnek, ha erre alkalom kínálkozik". Ebből a helyes értékelésből le kell vonni egy következtetést - fokozni kell minden békeszerető nép éberségét és összefogását. XXX A magyarországi eseményekről s zólva Tito elvtárs több biráló megjegyzéssel illeti a Szovjetunió Kommunista Pártját. E megjegyzésekre külön ki kall térni. Mi természetesen nem ellenezzük a bírálatot. A moszkvai deklaráció az SzKP ós a JKSz közös véleményeként le szöge zi, hogy együttműködésünk a baráti bírálaton, a pártjaink között felvetődő vitás kérdésekben lefolytatott elvtársi jellegű véleménycserén fog alapulni* És nekünk semmi okunk sincs arra, hogy eltérjünk ettől a határozattól. Tito olvtárs biráló magjegyzései azonban azzal keltik fel figyelmünket, hogy olyan hangnemben hangzottak el, amely az utóbbi időben már majdnem teljesem kiveszett. Vegyük az alaptételt, amelyet Tito a szovjet rendszerről mondott. Váltig hangsúlyozza, hogy "a személyi kultusz lényegében meghatározott rendszer terméke". Kijelenti, hogy beszélni kell arról a "rendszerről, amely biztosította a személyi kultusz létrejöttét". A valóságban viszont a személyi kultusz kiáltó ellentétben állt egész szovjet szocialista rendszerünkkel. Éppen politikai és gazdasági rendszerünkből kiindulva folytathattunk harcot a személyi kultusz ellen és vívhattunk ki igen rövid idő alatt nagy eredményeket következményeinek felszámolásában, A szovjet szocialista rendszer, amelyet munkásosztályunk szövetségben a parasztsággal» a Szovjetunió minden dolgozója, kommunista pártja alkotott meg, kiállta a történelem próbáját, /f.k./