Külföldi Hírek, 1956. október 1-5.
1956-10-02 [0533]
Maurice Thorez beszéde egy uj Párizs-kör nyéki iskola felavatásán 4 Py & Lt/Lt/Sl di Párizs ,1956.október 2. /MTI/ Vasárnap avatták fel Párizs egyik elővárosában, Villejuif-ben a kommunista városvezetés vívmányaként felépült uj iskolát. Az intézetet Irene Joliot.Curie-ről, a világhirü fizikusról nevezték el. Az ünnepélyes iskolaavatón többezer résztvevő előtt Maurice Ihar ez, a Francia Kommunista Párt főtitkára, a kerület nemzetgyűlési képviselője mondott beszédet. Bevezetőhen szólt a francia közoktatás nehéz helyzetéről és tiltakozott az ellen, hogy a gyermekek érdekeit kelljen feláldozni egy háborús politikáért. Megállapitotta, hogy a par ciíikáció ürügyével Algériában a katonai műveletek eg;yro szaporodnak. A harcok mind több övezetre terjednek ki. A kormány azt Ígérte, hogy a nyár végére befejeződnek az ellenségeskedések, de ezeket az Ígéreteket nem tartottók meg. Ugy látszik, a kormány - mint annakidején elődei tették Inookinával - véget nem érő háború lehetőségére rendezkedik be. El kell ismerni Algéria nemzeti igényeinek jogosságát - mondotta - ahhoz, hogy rre gtoremthe ssük a békét Algériában. A továbbiakban hangoztatta, hogy a kormány politikája, éles ellentétben áll a választási Ígéretekkel és a lillei szocialista kongresszus határozataival. A francia nép az algériai nép hivatott képviselőivel a tárgyalások azonnali megkezdését kivánja, azoknak képviselőivel, akikkel a harc fblyik. Ez az ország érdeke. Fron ciaorszá 6 ot súlyosan érinti a háború, érinti gazdasági, és pénzügyi élctétj érinti az ország nemzetközi tekintélyét és mindenekelőtt érinti az ország ifjúságának életét. Népünk - mondotta - csak ugy tud megszabadulni nehézségeitől, ha az algériai népet egyenlőnek ismeri el és barátjának nyeri meg. Maurice Thorez foglalkozott ezután a szuezi kérdéssel és leszögezte; Franciaország munkásainak és demokratikus polgárainak véleménye az, hogy a szuezi kérdést csakis békés módszerrel kell megoldani, figyelembevevő Egyiptom törvényes jogait és más országok érdekeit. Thorez megállapitotta, hogy a szuezi kérdésben a Francia Szocialista Párt vezetői az erőszak politikája mellett tartanak ki s rámutatott arra, hogy igy a F rcn cia Szocialista Párt kizárta magát egy olyan egységos nemzetközi frontból, amelyben ott van a Szovjetunió, az angol Munkáspárt, a skandináv államok szocialistái és Jugoszlávia. Thorez beszéde további részében a francia dolgozók életének megdrágulásáról, az árak arrelkédeséről, a munkások bére vásárlóerejének csökkenc-GÓről beszélt. Ezzel szembeszegezte a követelést: fel kell emelni a legalacsonyabb munkabéreket. Hangoztatta, hogy ezt csak akciócgységgol lehet elérni: a szocialisták és a kommunisták egységét várja a munkásosztály. Ha ez megvalósul, a reakció torkára lehet forrasztani a szót. ~\\^
