Külföldi Hírek, 1956. szeptember 20-25.

1956-09-23 [0532]

K.7.kiadás 195 í. szép tember 23. }f ó > ^ p 't-t Angolellenes tüntető 3.. .1,folyt./ Y Ho/re/Kcs Ks A tüntetők igyekeztek felgyújtani a brit konzulátust, miután előzőleg kövekkel betörték az épület ablakait, A kvatori trónörökösnek - aki a tüntetést vezette - azonban s ikaült visszatartania a tömeget a gyujtogatást ól.-Angol csapatok érkeztek a helyszinre, hogy helyreállítsák a rern et. A középkeleti birügynöks ég szerint a trónörökös felkérte a brit katonákat, hegy vonuljanak v iss aa , mert ellenkező esetben a helyi kormány nem vállalhatja a felelősséget Jelenlétük következményeiért. — , — Indiai politikai megfigyelők a szuezi kérdésről 15 Z mg/lT/Kcs Kg U j Delhi, 1956. szeptember 23./Tanjug/ Indiai politikai megfigyelők anna k a reményüknek adtak kifejezést, hogy sor kerülhet egy uj aft reprezentatív értekezlet megtartására a szuezi problémával kapcsolatban. Az értekezleten résztvennének az összes érdekelt országpk képviselői. Krisna Monon kairói tartózkodá'sának eddigi meghosszabbítását indiai politikai körökben azzal magyarázzák, hogy sikerrel végződhetnek Indiának ama kisé rl stei, amelyek arra irányulnak, hogy elfogadható alapot találjanak egy olyan értekezlet öo-osoh ivás ára, amelyen Egyiptom és a többi ország mellett Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült 'llamok képviselői is ;plen lennének s amely értekezlet esetleg az Egyesült Nemzetek Szervezetének védnöksége alatt jönne létre. Indiai politikai körökben ugy vélik, hogy az Egyiptom javasolta értekezlet nem lenne hasznos abban az esetben, ha a három nyugati hatalom képviselői nem lennének jelen. Ezért hangoztatják, hogy a szuezi v áls ág megoldásának egyetlen ut ja abban rejlik,hogy ha e gy as zt al rá 1 t al álkoz na k Egy iptom és a ny ug a t i hatalmak, v a la mint más érdekelt országok képviselői.hogy azután mindenki által elfogadható megoldást találjanak. Az indiai államférfiaknak több erszág fővárosában végzett diplomáciai puhatolózásai megér ősi tik azt a reményt, hegy egy ilyen értekezlet összehivass lehetséges. Az indiai f;-'városban megállapítják,hogy a második londoni értekezlet összehívói ás résztvevői megértették, feltétlenül szükségesek az Egyipt omma 1 va. ló közvetlen tárgyalások. Az esetleges harmadik ^értekezlet téziseként az első londoni értekezleten előterjesztett, de némileg módosított indiai javaslat szerepelne. Az uj javaslat előirányozza annak lehetőségét is, hogy nézeteltérések esetén az ENSz egy különleges szerve közbe njárj on./léTl/ é