Külföldi Hírek, 1956. szeptember 20-25.
1956-09-22 [0532]
MTI KÜLFÖLDI HÍREK * K.2o.kiadás 1956.szeptember 22, \l\ ó 4 Op A francia sajtó,-••folyt./ Gar & IKA/Vá/Kcs Fx NZ 1 Les Schos megállapitj a: most a franca kormány kénytelen volt megbontani a nyugati szolidaritást azért, mert korábban tul sokat beszélt anélkül, hogy számolt volna azzal, amit előre kellett volna látnia, Franciaország, amikor megtagadja csatlakozását a "csatornahasználók klubjához , amelynek sem jelentősége, sem hatása nincs, nyilvánosan szenteszti e nyugatiak kudarcát, A Eranc-Tireur bírálja a külügy minis ± er magatartását: - Nehezen hisszük el - irj a a lap, hogy a kormány 1956-ban végül is ugy döntsön: nem veszi figyelembe a világ többi részének véleményét, azért, hogy Franciaországot egyedül vigve eircióba Egyiptom ellen. Bármi legyen is a határozat: igen súlyos válság kezdődött, amelynek most világosabb az eredete, mint a későbbi hatása. A Combat szerint Franc ja ország most már nyugtalan. Nem elégszik meg banális derülátó szavakkal s egyébként is joga van azt követelni, hogy megmondják: neki az igazat, A Liberation gúnyosan irja: • Fogadjunk: minisztereink azzal próbálják majd kivágni magukat, hogy másokra hárítják a felelősséget a londoni fiaskóért, valamint a két hónap óta Egyiptom irányában követett politikáért /Reszkess Dulles!/, és a kormány összehivja a nemzetgyűlést, hogy a képvisel ők'hozzák meg --ha ugyan tudják --azt a döntést, amelyet ő nem mer. Az Humanité vezér cikké bon Pierre Courtade leszögezi, hogy a párizsi és a londoni kormány nagyhangú kérkedése! most a gyarmatosítás történetében pe. Ia nélkül álló kudarcra vezettek, Régen elmúlt már az az idő, amikor egy európai flottát vezénylő tengernagy szemöldökének 4 összehúzása elég volt ahhoz, hogy kitegyék a megadás fehér zászlait. Ma már ne-n lehet ugy álcázni a trösztök politikáját, hogy "internacionalizmusnak^ tűnjék fel az, amit az egész nemzetközi munkásmozgalom helytelenít, Ugyanakkor már nem lehet nemzeti-szinűre festeni a modern kalózkodás zászlait. Elérkezett az ideje anrpk, hogy a szocialisták visszatérjenek a lillei kongroszszuscn_tett Ígéreteikhez, még mielőtt a reakció kitekerné a szocialista kormány nyakát, miután kompromittálta ezt a kor mi ny t. Eges zen bizonyosan ez e meggyőződése a legtöbb szocialista választónak és pártharcosnak, azoknak, akik jrnuárban azt hitték, hogy a köztársasági frontra szavazva a békére és a kö ztársaságrá/szavazba k. Az ő gondolataik megegyeznek a kommunistákéval. - Együttesen L 'húzhatjuk a kátyúból a francia diplomáciát, kikény szerit hot jük az algériai harcok megszüntetését, viszszahozhatjuk a polgári életbe, a termelésbe és az újjáépítésbe a mozgósít ottokat - emeli ki Courtade. -,
