Külföldi Hírek, 1956. szeptember 15-19.

1956-09-16 [0532]

fü. akjovjec K.or^ran.v nyrraxKozaT.a. , • o.roj.yÜ,/ x pi/ott/öj. ai 7 «cs, A francia kormány kijelenti- hogy azért foganatosit Egyi pt om ellen irányaid katdnai intézkedéseket, mert ezzel az Egyiptomban élő francia polgárok vedelne a célja, De kivehetne komolyan ilyen állításokat, amikor ismeretes, hogy Egyiptomban senki nem fenyegette ős nem fenyegeti a francia polgárokat' ? Nem f olesleges ezzel kapcsolatban emlékeztetni arra ? hogy az>­~ lőtt is gyakran folyamodtak ilyen fogáshoz, hogy ürügy lik legyen keleti országok meghódítására és leigázás ára* Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy bár az Egyesült .Hámokban sokat bőszeinek a kérdés békés megoldásáról, valójában az Egyesült 'llamok nem tiltakozik a csapatösszevonások és a fogy­veres orő alkalmazásával va ló fenyegetőzések ellen, s ez feltétle­nül ösztönzően hat az orő alkalmazásánál: angliai és franciaországi híveire, őt, mi több, Eisenhower elnök szopt ember 11-én s aj tóérte­kezleten x.tt nyilatkozatában elismerte, hogy -^nglia és Franciaor­szág számára megengedhető a fegyveres erő alkalmazása Egyiptom el­len. Még világosabb képet ad az %yesiilt .(llamok álláspontjáról Dulles külügyminiszternek szeptember 13-1 sajtóértekezletén el­hangzott nyi latkozeta , a melyben, először, szintén elismerte az erő alkalmazásának lob. tőségét Anglia és Franciaország részéről Egyip,. tom 3llen hanoiknak a csatornán v a lé áthaladásakor, másodszor, egye­nesen kijelentett:, hogy az Egyesült .'Hámok az emiitett "osatorna­használÓk társasága" m. ge lakit ás ának kezdeményezője. 8.CS. A szovjet-kormány szükségesnek tartja kijelenteni, hogy azok a katonai előkészületek, amelyüket Anglia és Franciaország az Egyesült Államok támogatásával tesz, hogy nyomást gyakoroljon Egyiptomra a szuezi kérdésben, durva ellentétben állnak az MSz elveivel. Az Egyesült Nemzetek "zervezotét pedig éppen azért hozták létre az államok, különösön a tagyhatalmak közös erőfeszítéssel, hogy békés eletet biztosítson a népeknek. Közvetlen kötelessége tehát megvizsgálni azokat a konfliktusokat és megrázkódtatásokat, amelyed az államok közötti viszonvban jelentkezhetnek, s megakadá­lyozni az események olyan elnkuEsát, an oly a béke megbontásához v izethetne. Az ENSz alapokmányé egyenesen megtiltja az erő alkalmazá­sát ez államokká 1 s zömben, kivéve az önvédelem eseteit, ha fegy­veres támadás éri egyik vagy másik államot, egyenesen megtiltja az erővel való fenyegetést és arra kötelezi ez államokat, hogy keres­sék meg e közöttük esetleg jelentkező viszály megoldásának békés módjait. Az alapokmány természetesen szankciók formájában is kilá­tásba helyezi az erő é. kalmozásának lehetőségét, azonban csak azok­ban a végső esetekben, -amikorv is sza kell vágni az a gr essz ornok és biztosítani kell a bóko fenntartását vrgy helyreállítás át. Do ilyen körülmények között is amelyekhez az adott esetnek semmi köze, az erő alkalmazásának kérdés ót nem egyik v agy másik ország vagy or­szágcsoport belátása szerint kell eldönteni, amelyek szűkebb érde­keiket tartják szem előtt, hanem a Biztonsági tanács döntésének meg­felelően, E Biztonsági Tanácsnak ugyanis az ENSz alapokmánya értel­mében megfelelő f alhrtalmazása van erre. 9*os. Anglia és Franciaország kormányának következésképpen semmi jogalapja nincs ahhoz, hogy erővel való f eny eget őzé shez vagy erő - alkalmazásához folyamodjék Egyiptommal szemben, amely ogy s zuverón állam törvényes jogait gyakorolta a Szuezi Csatorna Társasággal szemben, /folyt, köv./ r-*- T7 '

Next

/
Oldalképek
Tartalom