Külföldi Hírek, 1956. szeptember 6-10.
1956-09-10 [0531]
/Nasszer elnök, ..2. folyt./ T pi/Sk/Sl di d/ az Egyiptom ellen foganatosított ellenséges gazdasági inté zkedések. Ilyen körülmények között számtalanszor nyilatkoztak "békés megolöásróM" és a megfelelő rendezést célzó "szabad tárgyalásokról". Kell-e hangsúlyozni a . nyilvánvaló valóság és a meghirdetett cél közti ellentmondást ? Ha valóban f e nnáll az ENSz alapokmány betűjének és szellemének nyilvánvaló megszegése és figyelmen kiv ül hagyása, akkor olyan intézkedések minősülnek ennek, mint a megfélemlítési kisérletek, a gazdasági nyomás és a szabotálásra való felbujt ás. 4«cs. Az egyiptomi kormány mindezzel teljés elle nt étben b ejelentette , hogy kész tárgyalni a probléma békés megoldásáról az ENSz alapokmány céljaival és elveivel összhangban. Ez továbbra is az egyiptomi kormány politikája és szándéka. A legaprólékosabban tanulmányoztuk a problémára vonatkozó javaslatokat, akár a londoni értekezleten, akár azon kivül terjesztették elő azokat, b eleértve annak a tizennyolc országnak javaslatát, amelyet a bizottság képvisel* Egyetért ünk a tizennyolc országgal, amikor kijelentik, hogy a döntésnek: a/ tiszteletben kell tartania Egyiptom szuverén jogait*, b/ biztosítania kell a hajózás s zabadságát a Szuezicsatornán az 1888.október 29-i egyezménynek megfelelően; c/ tiszteletben kell tartania Egyiptom tulajdonjogát; d/ biztosítania kell a csatorna hathatós és megbízható üzemeltetését, karbon tartását é s fe jLo sztés ét # Ha. azonban megvizsgáljuk azokat a módszereket, amelyeket a bizottság e cél elérésére javasol, kitűnik, hogy azok önmagukat cáfolják és az ellenkező eredményekhez vezetnek, mint amelyekre törekszenek. A bizottság által javasolt "konkrét r ondszer" lényegében "a csatorna üzemeltetésének át vétc lét 11 jelentené, amint az értekezlet küszöbén az értekezletet szervező kormányok a meghivott kormányoknak rámutattak, és ami lényegé bon azóta is bebizonyosodott, bármennyire különböző kifejezéseket használtak is, 5 .cs. Egyiptom népe szükségképpen ugy fogja tekinteni a javasolt rendszert, mint ellenséges, jogsit és szuverenitását sértő rendszert, ez pedig kizárja a reális együttműködést. Ezenkivül feltehető a kérdés: biztosit ottc-e a Szuezi Qsatorna Társaság a hajózás szabadságát a csatornán ? Vajon lényegében nem Egyiptom kormánya biztosította és biztositja-c a hajózás szabadságát ?
