Külföldi Hírek, 1956. augusztus 16-20.

1956-08-17 [0530]

MTI K Ü I. I' 0 L D I II I 3 E K K, 5,.kiad ás 1956. augusztus 17• í () őjjfj p Dulles felszólalása a londoni értekezleten lo 'fp 2-64 Vö/Sp/Kcs }JZ Kt L o n d o n,195 6.augusíius 17./TASzSz/ Dulles e m erikái külügy mi nisz ter ,a londoni értekezleten felszálu Is a kijelentette, hogy a Szue zi -csat orna és igazgatása, fennállása óta nemzetközi j-llegti volt. Rámutatott arra is, .. hogy a Szuozi-csatorna "óloibevág&an fontos közlekedési ütőér" sok európai és ázsiai orsz ág, számára* Egy ipt cm na k a Szuezi-ösat orna Társaság államos itására vonatkozó határ ozatár&l szólva Dulles azt mondta, "teljesen indokolt, hogy as egyiptomi kormán:; minden mégfelelő intézkedés segit** s égével felépítse és megsz ja 'rditsa országát, mind anyagi, mindpedig erkölcsi vonatkozásban." ugyanakkor ez amerikai külügyminiszter azt állította, hogy Egyiptom most már "leplezett módszerekkel lassíthatja, nehezítheti és hátrány oss á teheti s hajé** és teherforgalmat az olyan országok számóra, amelyekké 1 szem ben nemzeti politikai elgondolások alapján hátrányos megkülönböztetést kivan alkalmazni. Egyípt om közében van annak a kardnak a markolata* amellyel sok nemzet gazdasági életét elvághatja." Dulles idézte a szovjet kormány nyi lntkozc t ának azt a ré*> szét, hogy a londoni értekezlet lehetővé tehet olyan módozatokat a Szuezi-csatorna szabadhajózását érintő kérdésen rendezésére, amelyek az uj körülmények figyelembevételével elfogadhatók mind az egyiptojni állam, mind a többi érdekelt állam részéről. Dulles eszel kapcsolatban kijelentette; most az a kérdés, mit kell tenni ennek érdekében. « Elég nehéz megoldást találni - folytatta Dulles.Mindazonáltal nem fogjuk minden szükség nélkül még nehezebbé tenni ezt a feladatot. Mi itt eljárásunk zsinórmértékéül nem választjuk azt, amit "presztízsnek

1

' nevezne' , értve ezen akár egy nemzet, akár a nemzetek csoportjának presztízsét. Ha mi megengedjük, hegy ilyen tényezők vezessenek bennünket, akkor nem tudjuk majd méltóképpen elvégezni a sors által ránk kiszabott nehéz feladatot, Dulles kifejezte azt a véleményét, hogy az 1888 évi egyezménnyel kell kezdeni,amely - Dulles szavai szerint - egyszersmindenkorra meghatározza., hogy a Szuezi-csat,.rna mindig szabad lesz és nyitva áll minden kereskedelmi és hadihajó számára, nemzetiségi különbség nélkül és amely bizonyos rendszert ir elő ennek biztosi** t ás ár a . f Milyen legyen ez a rendszer ma - tette fel a kérdést Dulles, majd egy' tervező tet terjesztett ele, amely ne k a la. p ját - Dulles szava i szerint - az alábbi elveknek koll alkotniok: > /folyt.köv./