Külföldi Hírek, 1956. augusztus 16-20.
1956-08-16 [0530]
MTI KÜLFCLÍI HÍREK. K 37. kiadás 1956. augusztus 16. £ / & £)0 p /Sepilov beszéde...1,folyt./ Tp Ko/Hav/re Kor A szovjet kcimány az 1956. augusztus 9-én kelt és a Szuezi-csalorna kérdésé"' illető nyilatkozatában már rámutatott arra. hogy a jelen értekezlet összehívásánál jelentősen megsértették a nemzetközi értekezletek lefolytatásának általánosan elfogadott nemzetközi jogi elvei:;, 3.os, A Szuezi-csatornán folyó nemzetközi hajózás rendjét az 1888-ban kelt konstantinápolyi szerződés szabta meg. E szerződés többek között előírja, hog 7 •'- résztvevőinek előzetes tanácskozást kell folytatniuk, na a Szuezi-csatorna hajózási szabadságát illető kérdések merülnek fel, É elen értekezletet azonban csupán az 1888. tvevőjenek, Angliának és Francia országnak r valamint a szerződésben részi nem vevő Eayesült Államoknak Határozata alapján hívták egybe, .Az 1888. évi szerződésben résztvevő többi állammal pedig, nem is szólva a Szuezi-csatornán folyó hajózásban érdekelt más államokról, nem tanácskoztak, 4,cs, Sajnálatra méltó, hogy a döntést az egyiptomi kormánnyal való előzetes tanácskozás nélkül hozták^ jóllenet - mint ismeretes - a Szuezi-csatorna egyiptomi területen halad át ás egyiptomi szuverenitás alatt áll. Ami az értekezlet összetételét illa ti, elsősorban arra kell rámutatni, hogy a meghívottak között az 1888, évi szerződésben résztvevő több állam nincs jelen, A szerződós résztvevői között ott volt Ausztria-Magyarország és Mérne tország, Ausztria-magyarország jogutódai, mint ismeretes, Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia ás Jugoszlávia, Azonban ezen államok egyikét sem hívták meg az értekezletre, Azt állítják, hogy Magyarország és Ausztria lemondott az Osztrák-Magyar Monarchia fennállásából fakadó lógókról és jogalapokról. Ezen állitások ellentétben állanak az igazsággal. Kérem Önöket, ismerkedjenek meg a trianoni békeszerződés 217. cikkelyével. /folyt.köv,/ *|7^
