Külföldi Hírek, 1956. augusztus 16-20.

1956-08-16 [0530]

M T-I K Ü Ii f' Ö L 13 I H I R EK Lé ] 071 K

#

4•kiadás 1956. augusztus 16, ó p A londoni értekezlet előtt - A noviszádi rádió kommentárja 6 RBsz. Mg/fcg/Kos Ke Kt L o v i B z é d,1956. a gusztus 16,/""Tl/ A n o v tsz ád i rád ió hirm a gy e r ázó j e mondj a : A kodéi yak: már. 1 -csillr podtak,' a légkör már nem olyan robbanókon:/, mint két héttel ezelőtt volt. De ez korántsem jelenti, hogy a helyzet ma nem komoly, h Kelet felé irányított hadihajók és nohézb embázók nem fordultak vissza* SLlonkozőlog* * z. Attnt ióceán felől tovább folynak a csapatszállitások a Mldköz i»t enser keleti vizeibe. Ezek csupán a csütörtökön kezdődő értekezlet küla'.ő, nem éppen kedvező megnyilvánulásai. Egyiptomi mint független éa szuverén ország elhatározta, hogy megőrizi tekintélyét* Nem fogadta el a meghívást a londoni konferenciára, amelyet ogj

1 nemzetközi jelentőségű, Egyiptom szempontjából pedig létkérdést jelentő ügyben hívtak össze, A londoni értekezlet Összehivááára és megszervezésének körülményeire, minden hiány ősség ellenére az jeli emső, hogy az értekezlet előestéjén mindenfelé latolgatják, vajon milyen eredményekkel is járhat? Valamennyi arab és a legtöbb ázsiai ország, dc a világ közvé Idényének nagy része is helyesli Sgylpt qn eljárását és elitéli az Anglia és ^ranciaország, részéről gyakorolt nyomást és fenyegetőzést.Emiott e nyugati hatalmak, ha nem is tágítottak eredeti javas ]ataikt<5l

f mégis tompították hangjukat ós egyre többet beszélnek a szuezi viszály békás megoldásának lehetőségéről. Különösen jellemző Selwyn Llcyd brit külügyminiszter kadd, esti nyilatkozata, amely szerint Nagy-Britannia minden .áron azon lesz, hogy a Szuezi-csatema kérdéséti'békés uton rendezzék, de csakis ügy, hogy valamilyen nemzetközi ellenőrző szerv utján felügyeljenek erre a fontos nemzetközi útvonalra. Első izben történt a szuezi válság kitörése ótr , hegy hivatalra SÚBgol részről megemlít ették Egyiptom j órait és nem, a nemzetközi tétel már előre megszabott tézisét hangoztatták, hanem bizonyosfajta nemzetközi ellenőrző szervet emlegettek. Jellemző és érdekes a brit külügyminiszternek az ?. kij elöntése is, amely szerint az értekezletnek csak az a - célja, hegy véleményt mondjon a nyugati hatalmak javaslatairól* Ezek szerint nem hat ér-.jzathcza ta 1 a célja, amit, ha másként nem megy, hatalmi f ony égető zéssol kellene rákényszeríteni Egyiptomra, Dullos még nyíltabb volt. Olyan megoldást kell találni - mondotta - amely biztosítja a csatorna nemzetközi használatét, de csalás Egyiptom jogainak és tekintélyének fegyelembevétele mellett. Amennyiben n nyugati államférfiak csütörtöktől kezdve tettekkel is igazolják kijelentéseiket, akkor az értekezlet nem végződik kudarccal, mert a csatornán való szabad haj ózásb senki sem fenyegeti, A londoni értekezlet ebben az esetben a szuezi kérdés értelmes m •••• ol..ásának kezdetét jelentheti, 3n it végeredményben az ENSz hagy ma

ja jóvá, azokkal az országokkal egyetemben, amelyek igénybe tieM^tláaKsiifttartos nemzetközi utat, tavéitá! j - , M