Külföldi Hírek, 1956. augusztus 11-15.
1956-08-11 [0529]
Tito elnök nyilatkozata a Szuezi-cBat orna államosit ae anak kerd eséről 83 3 mg/IT/Co di B r i i i ,1956.augusztus 11,/Tanjug/ Joszip Bros Tito. i "ztáreasági elnöki: a Tanjug igazgatójának kérés ár (= kifejt á ;e - jugoszláv kormánynak a SzueziOa-torna Társaság államosításával és a küszöbönálló londoni értekezlettel kapcsolat os álláspontját:. Tito elnök a következőket mondottal Mindenekelőtt hangsúlyozni szeretnéd,hogy országunk törvényes tengeri utódja a. volt Osztrák- Magyar Monarcólának ama jogok tekiate>t éb ti, - mely k az 1888-évi egvozményea alapulnak. Emellett Jugoss j-ávia a Fa... elköai-teager egyik tengeri országa é? ezért közvetlenül érdekelt a Szuezl-cöat ornán való hajózás* ban. Ez árt igen •• -glep bennünket, hogy a bárom bat alom, amely a londoni értekezletet öeszabivta,t\ ljescn figyelmen kivül hagyta országunk érdekeit ebben a tekintetben és azt a jogunkat, hogy résztvegyünk minden értekezleten,amely a csatornán vala hajózást tárgyalja, ügy látszik egyébként,hogy ez nem véletlen., mart az értekez 1 : tr. nem bivtak.áeg a ás olyan országokat stm,amelyeknek ugyanilyen vagy hasonló érdekeik vannak,ez pedig árnyat vet as értekezlet indokaira,céljaira és eredc131y.ességér-e. /feszültség A kérdés ilyen egyoldalú kezelése ás az a Sietség, amely az értekezlet össze hivái részéről me ;ayiív ánult, annál inkább Sajnálatos, mert egyidejűleg sor .került" biz ony os gazda-e ági ; intézkedések alkalmazására és az Egyiptommal sz • ebe ni erőszak alkaimasásávol való f ny» getésre. Mindez olyan helyzetben történt, a mikor a nea^et közi/" .fokozatos enyhülése érezhető. Ezzel azonban a nemzetközi légkörben olyan változás következett be,amely nemesek az értekezletet összehívó három országot érinti, hanem a béke fenntartásában érdekelt egész világot .Az ilyen eljárás cs pást jelent az gy.sült Nemzetekre és az összes eddigi erőfeszítés • kre.au ?l> k a nemzetközi feszültség enyhülésére v s a világbéke ,i .gszil^rdltás ára irányultak* Ami pedig a S 3 uezl-Cs tora-; Társaság államosítását Ilii 11, véleményünk szerint senki s ü vonhatja kétségbe egy szuverén ország aa.a jogát, hogy bármit államos itson saját területén, ba ugy véli, hogy az a nép és az állam szuverenitása érdekét szolgálja. Jel n esetben ez annál is világos abb,mert egyiptomi társaságról van szó,amely egyiptomi tárvények es törvény• ezás alá tartozik. Véi -menyünk szerint a csatorna fenntartásáról s normális működéséről való gondoskodás-valamint a csatorma igazgatása és védelme Egyiptom szuverén joga. Természetcsen, a szabad hajózás elve általában,de különösen a Szuezi-esatormán VMIO mind-n megkülönböztetés nélküli szabad hajósás elve olyasmi, ami az egész világ t érdekli és egyetlen olyan ország, fen vonakodik betartani a megfelelő nemzetközi kötelezettséget, ^ amelynek területén égy ilyen jelentős nemzetközi ut húzódik. /folyt-köv./
