Külföldi Hírek, 1956. augusztus 11-15.
1956-08-13 [0529]
Angol lapok.«, 3, folyt./ ö Fx/Co/re Kor A Daily Express washingtoni tutidé itója szerint Dullest -s a Fehér Hozat aggasztja az amerikai olajvállalatok pálfordulása. Ezek a vállalatok eleinte ezt javasoltak, hogy Vasszert "kenyerezzék le a csatornával", amennyiben ezáltal meg lehet védeni olajvez'-it ? keiket. kost azonban ugy látszik', meggondolták magukéi; ás azon töprengenek, hogy a Nasszer feltételeinek elfogadása nem. ké ztetné-e a "öbbi kozapkel- ti ors.magot arra, hogy ők is államosítsanak*' A Manchester Guardian kairói levelezője a következőket irja áz arab országok várható mag-.tartásáról: Ne T- leh-°t el 'ggé/iaaasulvozni, hogy a szuezi kérdés és ez a mód, ahogyan ezt Nyugat lezell, egységbe tömörítette ez arab világot és megerősítetté Nasszer helyzetét nemcsak Egyijj ómban, hanem határain kiviil is. Nasszer ismét tarthatatlan helyzetbe juttatta Angliát, mert azt a látszatot költi, hogy Anglia ragaszkodik anyagi erdekeihez s politikáidéi lyása romjaihoz, mégpedig az egyiptomi nép függetlenségi törekvései ellenére és 3ól A t1n«k rovására, Egyiptom dolgozó népinek k serves emlékei vannak az európaiak uralmáról s len~:ő viselkedésé ről ás természetesen helyesli, hogy Nasszer sikeresen szállt szembe egykori elnyomóival, Anglia :: folytatja cikkét a Manchester Gusrcian - csak akkor kerülhet ki becsülettel a szuezi válaágból, ha a lehető leglelkiism§retesebben megtartja az ""NSz-tagsággal járó kötelezettségeit, es hosszú lejáratra a becsület fontos ab b lesz Anglia szempontjából, mint a csatorna. A Daily forker ez rint Egyiptom hallandó résztvenni nemzetközi értekezleten a csatorna szabad használata szavatolásának n y 5-ben, de'nem ha jlandők'meg jelenni a londoni értekezleten, mert szélesebb .iörü találkozót Javasol* Ez a válasz megdönti Eden legfontosabb érveit. Eden ugyanis azt állította, hogy nem lehet egy nemzet kezében hagyni a cs-torna ellenőrzését, mire ->gviptom azt válaszolta, hogy szavatolja valamennyi nemzet a SVaezi-csatorna szabadságát.
