Külföldi Hírek, 1956. július 26-31.

1956-07-26 [0528]

A baj esek. az, hogy a Szovjetunió ezt " nem nyeli le". Aki onnok ellenkezőjét hiszi, az claegy ongo ségben szenved. A NATO-ba beillesztett • egységes Németországról beszélni nemcsak vágyálom, hanem buta álom is. G,S. de Freitas munkáspárti kérdezte a kormányt: - Hajlandó-e biztatni az angol kereskedőkot, menjenek el a lipcsei vásárra ? Nem dúslakodunk óriási belső piacokban, mint a szovjet csoport vagy az Egyesült Államok. Nekünk külföldre kell mennünk, hogy kereskedelmet folytassunk. Választ ók örületemben hajómotorokat gyártanak, amelyeket most nem exportálhatunk Kinába. Mire EB gszuntét jük az exporttilalmat, addig a nyugatnémetek, csehek, svédek és mások hóditják majd el előlünk a piacot. Meg kell forditani kereskedelmi politikánkat. Bátorítsuk kereskedőinket, menjenek a vasfüggöny mögé, nézzék meg, mi történik ott. Ne legyenek meglepve, ha ott meglátják az exporttilalom hatását. Mindenki, aki a vasfüggöny mögött járt, bámulattal beszélt az ott gyártott áruk óriási mennyiségéről, nagyszerű minőségéről és változatosságáról. Hogy milyen tudatlanok vagyunk ilyen létfontosságú kérdésekben, azt megmutatja egy 1949 évi eset: az ENSz közgyűlésén voltam és bejelentették a Szovjetunió első atourobbantását* A nyugati kormányok ott lévő magasállásu tisztviselői nem voltak, hajlandók elhinni, hogy az oroszok tudatos an atombombát robbantottak, s azt mondtál:: "Bizonyára valamelyik muzsik belebotlott egy drótba az Ural hegységben". így értékeltünk nindent, anit az oroszok tettek. Kina elismerése politikai kérdés. Az Egyesült Államok törvényhozása nyilván nincs tisztában azzal, hogy nem tart senkivel sem lépést, csak sajátmagával. A szónok végül sürgette a korai nyt, hozza összhangba a való tényekkel a Kelet-Nyugat közti korosk edd maró vonatkozó gazdasági politikáját• Emrys Hughes munkáspárti, képviselő a többi között ezeket mondotta; Remélem, Bulganyin vagy Hruscsov nem kérdezi majd /folyt ,köv. /