Külföldi Hírek, 1956. május 21-31.
1956-05-23 [0522]
Ny ugat nemo t sajt ókorra en tárok a szovjet-francia tárgyalások eredményéhez 49 VDh & Lt/Kcs py Kor * o r 1 i n, 1956. május 23./MTI/ Amig az Adonaucr-kormányhoz közelálló sajtó "csalódásról" beszél a Moszkvában tartott szovjet-francia megbeszélésekkel kapcsolatban, a független és ellenzéki lapok a megegyezési politika utján tett további lépésként értékelik a szovjet és a francia, v e z et ők t ár gya lás a in £k ered mé nyé t * A Westdeutsches Tageblatt cimü d ortmundi polgáii lap elitéli, hogy bonni kormánykörök igyekeznek lebecsülni a moszkvai mégte szélesek jelentőségét és rre gáll apit j a: "Kétsé gtelen , hogy a francia^kormánykiildöttség moszkvai látogatása kedvező hatással lesz a ^zov jetuni 0 és Franciaország v iszonya na k t ová bbi alakulására. Ez természetesen nem jelenti azt, ho c y a tárgyaló felek között egyes nemzetközi kérdésekre vonatkozólag nem maradtak fenn véleménykülönbségek, sem azt, hogy a szovjet és a francia államférfiak néhány nap alatt mindkét kom ány számára elfogadható megoldást tudtak találni valamennyi fontos kérdésben, ^ moszkvai eszmecsere ennek ellenére gyümölcsöző volt, rre rt feloldotta a Nyugat és Kelet közti merev arcvonalat és kiküszöbölte a bizalmatlanságot a két nagyhatalom viszonyábél. Ismét bebizonyosodott, hogy az "erőpolitika" ma már nincs komoly hatással a békés megegyezést kereső kormányokra,. Guy Mollet szovjetunióbeli látogatása ezért komoly intelem és lecke volt 3onn számára is." A szociáldemokrata párthoz közelálló Westfälische Hundschau OK int én ugy y,élekedik, hogy a szov p t -francia tárgyalások eredménye elősegiti a hidegháború" maradványainak felszámolását. A Moszkvában létrejött "kulturális megállapodások - irja a lap lehetővé teszik a kölcsönös bizalmatlanság kiküszöbölését s ezzel olyan szilárd alapot teremtenek a szovjet-francia kapcsolatok számára, amilyen nem volt a második világháború befejezése óta. A hamburgi Volkszeitung a következőket hangsúlyozza: "A békés egymás mellett élés politikája előre halad. Ehhez nem szükséges, hogy az érdekelt felek minden pontban azonos nézetet valljanak, hanam az, hogy meglegyen bennük az eltökéltség a nemzetközi vitás kérdések tárgyalások utján történő békés megoldásához./folyt.köv. /