Külföldi Hírek, 1956. április 21-30.
1956-04-22 [0520]
/Sepilov beszéde,.4.folyt./ Tp Vö-K^Mk Vér "Ma hatalmas mértékben attól függ az egész nyugati civilizáció sora, hogy a Jelet dolgozó^ tömegeit mennyire vonják be a politikai életbe" - irta Lenin 1921 végén, egyik kiadatlan levelében, A délkeletázsiai népek többsége elsősorban a naay indiai nép- továbbá Burma, Indonézia éú Ceylon népei már megszabadulták a • harmati rendszer igájától. Ugyanerre az útra léptek a Közel- és ' a Közép-Kelet és Afrika népei la, ahol olyan államok, mint Szíria, JLlbs non, Egyiptom, Etiópia, Líbia, Libéria és Szudán megszerezték függetlenségüket> AZ utóbbi időben Jelentős sikerek- . koronázták Marokkó és T u nisz népeinek nemzeti szabadságharcát, A gyarmati rendszer széthullása mindent átfogó jellegűvé vált, Min^a XX, pártkongresszus rámutatott, napirendre került a Szégyenletes gyarmati rendszer teljes felszámolása, 6,cs, Csak a dogmatikusok és a skolasztikusok képzelhetik, hogy a szocializmus úgyszólván "tiszta" társadalmi forradalom eredményeképpen váltja fel a kapitalizmust. Lenin kigúnyolta az ilyen dogmatikusokat és skolasztikusokat. "Aki "tiszta* társadalmi forradalmat vár, az sohasem é ri meg. Az csak szavakban forradalmár, de nem érti az igazi forradalmat" - mondotta. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet formái sokoldalúak és változatosak. Most már nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is bebizonyosodott, hogy a gyarmatosítás, az imperialista elnyomás ellen vívott harc olyan széles alf-p, amelyen megférhetnek és megférnek egymással a legközelebbi társadalmi célok szempontjából különböző tipusu és formájú népmozgalmak. Egyes népeknek a szocializmus győzelméért vivott változatos harca szervesen összefonódik más népeknek a nemzeti szabadság és függetlenség diadaláért vivott változatos harcával, A földkerekség lakosságának többsége a néptömegek legszebb reményeinek és óhajainak megvalósítása végett tömörül. Ha igy nézzük, nyomorúságosnak és tehetségtelennek tennék a kapitalizmus olyan dicsőítőinek koholmányai, akik a leninizmusnak holmi összeesküvő törekvéseket, "a forradalom exportjának" eszm It, v;-gy más képtelenséget tulajdonítanak. Ott, ahOl a népek küzdenek eszményeikért, ott a harc céljait, ut;>it és formáit szuverén akarattal kizárólag a néptömegek döntik el, /folyt, köV,/ r^Cj
