Külföldi Hírek, 1956. április 21-30.
1956-04-22 [0520]
/Sepilov beszéde, .1'-..folyt. / Tp Vö-KO/Mk Vár l3«oa<» Nézzék a doni Rosztovtól és S z aratovtól délkeletre elterülő vidék térképét, A szovjet emberek csoflatévő akarata itt a gépgyártás, az ásványolaj-, az élelmiszeripar és más i p, rágsk hat almás központjait teremtette meg, felvirágzott a szuverén szocialista köztárséságok - Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország gazdasága és kultúrája. iS gazdasági körzet hatalmas területeit uj energetikai központok stirü hálózata borítja: Azerbajdzsánban a mingecsjuri v'zierőmü, Grúziában a hrami/és a rioni, az Észak-Kaukázusban a bakszani , a gizeidoni, A Volga alsó szakaszán növeli hatalmas iparát a hős Sztálingrád, felépült a nagyszabású Volga-Don-csatorna, AZ épülő sztálingrádi v 1 'zierőmü kapacitása négyszerese a Dnyeprogeszéneko Orenburgtcl és Om^zktól délre van szovjet Kazahsztán. h cári Oroszország el maradt ott gyarmati peremvidékéből hatalmas ipari köztársaság lett, ahol nagyüzemű, erősen gépesített mezőgazdaságot találunk. Itt születtek a vaskohászat és a színesfémkohászat óriásai: Balhas, Dzsezkazgan, Karszakpaj, T e mir-Tau, Ősimként, Üszty-Kamenogorszk, a kőolaj-, a vegyi-, az élelmiszeripar uj központjai, A hatodik ötéves tervben működni kezd a karagandai kohómü, a pavlodari aluminiumgyár, a vasötvözetgyár, és a kombájn-gyár, a petropavlovszki hengermu—berendezósgyár, megtermékenyül sok tízmillió hektár évszázadokig pályán alvó föld. Visszavonhatatlanul elmúlt a forradalomelőtti Szibéria egykori vadsága. A régi orosz városok: Omszk, ^ovoszibirszk, Tomszk, Krasznojarszk, Irkuck, sokoldalúan fejlett ipari központok lettek. Szibéria földjén tucatjával uj városok keletkeztek. Létrejött a KuZnyeok-medence, ez a hatalmas iparvidék, amely az ország második széntermelő bázisa, amelynek nagy kohászati, vegyipari, gépipari üzemel vannak-, /folyt, köv./
