Külföldi Hírek, 1956. február 6-10.
1956-02-08 [0512]
/Guy Mollet algériai tárgyalásai... ,3, folyt. / G a r <* ÍKA/Vá/Mk Már Kor Azok a tüntetések, amelyeknek célpontjába került, előreláthatok voltak, és személyes tekintélye csorbát szenvedett. Ennél komolyabb dolog azonban, hogy korábban már két alkalommal megtagadta Catroux tábornok lemondásának elfogadását, most viszont, amikor a lázongás kényszerének engedve mégis hozzájárult, valósággal prémiummal jutalmazta egyes algériai franciák lázadását, A lap nyugtalanítónak tartja, hogy a miniszterelnök akarata kissé "ingadozik". Az is kinos helyzetet teremt, hogy távozása előtt nem jelölt kl ügyvezető miniszterelnököt. A miniszterelnök Algériában van - fejeződik be a Les Échos cikke -se pillanatban nincs kormány Párizsban, A Comte t szerint a miniszterelnök választás előtt áll. Az egyik lehetőség az, hogy ragaszkodik a reformtervhez s megváltoztatja az anyaország és Algéria kapcsolatainak természetét; ez esetben komoly esélye lehetne arra, ho y maga mögé állítsa a muzulmán lakosság többségét, ugyanakkor viszont csaknem tfctális lázadásra késztetné a gyarmatosítókat, A másik lehetőség az, hogy néhány lényegtelen pont kivételével megtartaná Algéria mai státusát, ezzel viszont alkalmat adna a szélsőséges propaganda terjedésére a muzulmánok körében. A választás nyilvánvalóan a kormánytöbbség problémája. Az Humanité kommentárjában megállapítja, hogy a gyarmatosítók nem elégednek meg azzal, hogy némi változás történjék a kormhy politikájában. Totális háborút akarnak Algériában, sőt - mint a volt frontharcosok egyeztető bizottsága nyíltan ki is jelentette, - olyan háborút akarnak, amely átterjedne az arab világ egészére. A hétfői események megmutatták, semmiféle eszköz alkalmazásától nem riadnak vissza annak érdekében, hogy akaratukat másokra rékényszeritsék. Valóságos erőpróba kezdődik tehát a gyarmatosító nagyurak maroknyi csoportjával, amelynek tagjai készek Franciaországot és Algériát a legszörnyűbb kalandokba hajszolni, csakhogy megtartsák kiváltságaikat, A gyarmatos!tófc mesterkedése az összes baloldali erők tevékeny egysége nélkül sikerrel járhat, mint ahogy 1934-ben a február 6,-i puccs szervezőinek támadása is sikerülhetett volna, /folyt, köv,/
