Külföldi Hírek, 1956. február 1-5.

1956-02-03 [0512]

/Az angol sajtó...3.folyt.. HDK & IKA/Vá/Kcs Már Kor Az értekezlet fő tanulsága: a háború olőtt Anglia még elsőrendű nagyhatalom voltj amelynek szava számit ott Washingtonban > bármilyen kormánya volt is .Most befolyásunk attól függ, hogy milyen ember képvisel minket... * barátságos és határozatlan miniszterelnököt vendégszeretettel fogadják ugyan, de félrelökik. Ennek a meddő látogatás nr.k nem szabad msg ismétlődnie, A legköz előbbi angol miniszterelnöknek, ha Amerikába megy, ne a azivélyos viszony ápolása és ne .saját maga népszerűsítése legyen a célja, hanem eszközöljön ki •"ngliára nézve előnyös döntéseket a fontos problémák ügyében, A ^aily '.vorker irja vezércikkében: - A washingtoni közlemény az angol érdekek tökéletes elárulásat mutatja. Olyan időben, amikor a munkanélküliség első jelei láthatók Angliában, Eden beleegyezett a Kelet-Nyugat közötti kereskedelmi tilalmak további fenntartásába. Ezek a. tilalmak sokkal többet ártanak Angi iának, mint a Szov j etuniónak v agy Kinána k. Kiélezik a hidegháborút, sulyosbitják Anglia, külkereskedelmi nehézségeit, de Eden szégyenletes módon behódolt az amerikaiaknak s a tilalmak megmaradnak. Ezután Eden aláirta az ugy nevezett "nópjogok nyilatkozatát." Az amerikaiak Kina irán.vásan nem hajlandók a legcsekélyebb békelépésckre sem, Ragaszkodnak ahhoz, hogy továbbra is a Csang Kaj-sek-banditáknak kell Kinát képviselniök az SNSz-ben. Angliában ezt mindenki őrültségnek tartja. De Eden hajlandó megegyezni az "ellentétek fenntartásában," Az értekezleten kialakult politika egyetlen kilátása a fegyverkezési verseny és a hidrogénbombarobbantások folytatása abban a reményban, hogy ezzel megijeszthetik a Szovjetuniót. Ez az ostoba és gyalázatos magatartás a békát fenyegeti. A közlemény beismeri az angol-amerikai ellentéteket a Középr-Keleten, ahol tudvalevőleg a ^uraimi«»oázis a vita tárgya^ amely alapjában vét e olajkérdés. A Közép-Kelet olaj a az angol és az amerikai elgondolás szerint nem az ott lakó népeké, hanem az angol \ vagy az amerikai vállalatoké, amelyek szédítő nyereségeikből néhány J morzsát adnak az arab államoknak. /folyt »köv ,/