Külföldi Hírek, 1956. január 11-15.
1956-01-13 [0510]
K 19.kiadás 1956. Január 13, /,? ó r a "perc /Tito elnök beszéde folyt./ Tp piAcs/Mfc Mi di bíráltam. Többizben bírálatnak vetettem alá a nagyhatalmak vezetői előtt is, mivel az a véleményem /és erről a helyszínen személyesen is meggyőződtem/, hogy ez a tömb komolyan nyugtalanítja az embereket. Nézetem szerint ez nem a középkeleti országok és az arab népek összefogásának, hanem szétforgáosolásának es&öze. Ez a tömb különösen nyugtalanító elemeket tartalmaz és esetleges konfliktusok ujabb gócait hozza létre, Ugy gondolom - folytatta Tito - hogy ha a népek maguk nem akarnak valamilyen egyezményt, valamilyen tömböt, ezt nem kell erőszakkal rájuk kényszeríteni. Ha segiteni akarnak bizonyos népeknek és ki akarják vivni rokonszenvüket, igen eredményesen megtehetik ezt, ha gazdasági segítséget nyújtanak nekik, hogy kivezessék őket az elmaradottságból. Tito annak a véleményének adott kifejezést, hogy különböző katonai tömbökkel nem érhető el az, amire egyes államok vagy vezető államférfiak törekszenek, nevezetesen nem szerezhető meg valamely ország, valamely nép barátsága és rokonszenve. Ez éppen az ellenkező eredményhez vezet. Tito elnök újból leszögezte, hogy ellenzi a fegyverkezést és a fegyverkezési hajszát, Hozzáfűzte: ezidőszerint senki sem meri megkockáztatni azt a kijelentést, hogy a fegyverkezésre azért van szükség, hogy fegyverek segítségével oldják meg a vitás kérdéseket. Minden népnek jogában áll fegyverkeznie, de különösen azoknak a népeknek, amelyek még nincsenek vagy rosszul vonnak felfegyverezve. Viszont, ha világszerte meglenne a kollektív biztonság - mondotta Tito - ezeknek a népeknek sem kellene pénzt költeniök a fegyverkezésre. Ez3ket az összegeket jobb életük megteremtésére fordíthatnák,, Tito befejezésül bejelentette, hogy Jugoszlávia igyekszik a legjobb viszonyt kiépíteni minden állammal és minden néppel, amely egyenjoguságon alapuló kapcsolatokat akar. /MTI/ {
