Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. december/3

1949-12-23 [0342]

, . •- cikke. ,8.folyt*/ SzIB t-160 Pi/Wj/Lt Ng " •,,Az ellenség kegyetlenül elszámította magát,nondotto Sztálin -, nem vette figyolombo a Vörös Hadsereg erőjét, non vottpfjtgydlombo a szovjot hátország szilárdságát, országunk népeinek gr

Ö zelmi akaratát, a fasiszta Németország ourőpai mögöttes torülotoínok roménytelens égét, végül non. votto figyolombo a fasiszta Nénotország és hadseregének belső gyöngeségét." Sztálin a háború valamennyi szakaszában, parancsaiban és beszedőiben ismétolton visszatért a szovjot hátország megszervezésének és munkájának kérdéseire, hangsúlyozta a hátország" döntő jelentőségét a hadműveletek biztosítása és az ellenség szótzuzása'szompont j 'bél. "Ha a Vörös Hadsereg - mondotta Sztálin 1944 novombor 6-i beszámolójában - sikorrol elogot tudott tenni a hazával szombon fennálló kötőlességének ós kiűzte a némoteket a szovjot ország torülotéről, ezt annak crodményoképon tohetto mog, hogy a hátország folől önzetlenül támogatta ogész országunk, országunk minden népe," Az állandóan ható tényezők közül a következő a hadsorog erkölcsi szelleme. E tényező szerves összefüggésbon áll annak a hátországnak erkölcsi-politikai állapotával, amely óllátja a hadseregét nemcsak hadianyaggal, technikával, fogyvorzottcl, élelmiszerrel, ombcrckkol, hanem eszmékkel, ideológiával, hangulatokkal és orkölccsol is. A küzdő hadseregek erkölcsi szilárdsága a rault minden háborújában elsőrondü szerepet játszott. A modern háborúkban pedig, amelyekben nemcsak a hadsereg, hanem az ogész orszg, az ogész nép résztvosz, amelyok hadműveleteiben mindkét részről többmilliós hadseregek vesznek részt^ amelyok során rendkivül hosszú és nogfoszitott -csatákra körül sor - az erkölcsi szilárdság, a' harcban álló csapatok hősiessége rone":kivüli jelentőségre tosz szórt. Ezért emeli ki Sztálin különösen ezt a tényezőt, mint a Nagy Honvédő Háború ogyik döntő tényezőjét, ^ /Folyt.köv,/