Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. december/1
1949-12-02 [0340]
És valóban, mit áliitott szembe a. mi bizony itékainkkal péld ául UacNeil angol államminiszter olyan kérdéseken kivül, amelyek a fenti javaslatok meg nem értésének látszatát igyekeztek kelteni: 5i A szovjet küldöttség valóban hisz abban, hogy támadó 1 háborúra kés zülünk? Hogy hihet abban, hogy támaöo háöorura készülünk?" De miért nem hoztak fel UacNeil és barátai legalább egyetlen b izonyitékot annak igazolására, hogy az angol kormány nem vesz részt az uj háború előkészítésében! Austin, az USA küldötte ugyanezt a taktikát követte: Semmit sem beszélt azokról a,tényekről, amelyeket felsoroltunk annak az .állításunknak, alátámasztásául, hogy az amerikai Egyesült Államok vezető szerepet visznek az uj háború előkészítésében. Elsiklott a Bradley tábornokra, Johnsonra., az USA hadügyminiszterére és Wandenberg tábornokra és a többiekre vonatkoz 0 megjegyzések fölött. Austin, az amerikai diplomácia megszokott taktikája szerint, arra. törekedett, hogy más irányba terelje a figyelmet és az amerikai kölcsönös segélynyújtás i egyezményre hivatkozott csupán, amelynek feladata, hogy az E s2 akatlanti Egyezmény céljait támogassa és amely a következőket tartalmazza: Az USA olyan politikát követ a nemzetközi béke és biztonság elérésére az Egyesült Nemzetek Szervezetén keresztül, hogy fegyveres erőket ne használjanak fel másként, csakis a 'közös érdek szolgálatában". De ilyen frázisokkal nem rázhatják le magukról azokat a meggyőze tényeket, amelyek megdöntik e frázisokat! Austin kijelentette, hogy az USA politikája az összes államokkal való egy üttmüködésre irányul - és hangsúlyozta ezeket a szavakat: "az összes államokkal" - a kollektív biztonság közös rendszerének kiépítésében. De vaj ion ezt a kijelentést nem cáfolja-e meg az olyan tény, mint az Eszákatlanti Egyezmény? Austin ős barátai továbbra is azt állítják, hogy az Atlanti Egyezmény nem támadó.,, hanem védelmi jellegű. Ki ellen védi ez az egyezmény a benne résztvevőket? És miért kell ebbe az egyezménybe bevonni a. Szovjetunieval határos Iránt és Törökországot, annak ellenére, hogymint ismeretes, ezek az országok nem északatlanti országok? És végezetül miért volt szüksége Iránnak katonai segítségre, amelyről, mint azt a NewYork Herald Tribüné november 18,-i száma közli, nyilatkozott a jelenleg az USA-ban tartózkodó iráni sah és elmondotta, hogy módjában áll még nagyobb mennyiaógü hadifelszerelést kérni az eSA-t-1. ^ /Eolyt.köv./ "T
