Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. december/1
1949-12-01 [0122]
B 1, kiadás 1949, decenfccr 1, (q QTQ—- perc A mélyszántás a magas termésátlag elérésének alapja 1 § Kö/ífy/Mi Ks Az őszi mély szántás az eredményes töbtterme lésnek, illetve a magasabb termésátlagok elérésének legdöntőbb feltétele. Tanulnunk kell ezen a téren is a Szovjetuniótól, V.R. Viljamsz, a nagy .szovjet talajkütató tanitása szerint "a talajnak állandóan a lehet 5 •legnagyobb mennyiségű vizzel és élelemnél kell ellátni a növényt • A talaj termékenységének föfoltétcle abban rejlik, s a mezőgazdaság sikere egyesegyedül attól függ, hogyan tudja ezeket az elveket a gyakorlattan megvalósitani !i , Ezt az elvet különösen figyelembe teli venni a mi. szárazságra hajlamos időjár si viszonyain "között. A mély szántással mindenekelőtt megvastagítjuk azt a talajréteget, amely a téli csapadékot magába fogadhatja és elraktározhat ja • A kisér letek egész sora bizonyltja, hogy az a föld, amelyen elvégezték az öszi mélyszántást, összehasanlithatatlanul nagyobb vizmennysigéet tárol tavaszra és nyárra. Nagy előnye az őszi 'mélyszántásnak az. is, ^hogy a talaj alsóbb részeinek feIszinredobása miatt a fagy porlasztó^hatása jobban érvényesül és ez erőteljesen előaozditja a talajban lévő ásványi "részek elmállását és a növényi tápanyagok feltárását, E zon kivül a mély szántás az össíes gyomokat, valamint a kártékony rovarokat a barázda fenekére temeti. Végül az Őszi mélyszántás megjavítja a talaj szerkezetét is. talajnak ez a jobb szerkezeti állapota adja meg a lehetőséget arra, hogy a növények tavasszal gyorsaccon csiráz nak, egyöntetűen kelnek, gyökérzetük 0ig fejlett lesz. A z ilyen növények természetesen jobban dacolnak a szárazsággal, ellenállóbbak a kártevőkkel '••szemben, s igy bőségesebb termést adnak, WLá Az őszi mélyszántásnál azonban nem szabad csak a mennyiségre törekedni és elhanyagolni a minőségi munkát. Feltétlenül szükséges, hogy a színt ás elérje a kellő mélységet, de a szántásokat évenként csak "fokozatosan szabad mélyiteni, Ag eddig 15 centiméterrre" felszántott talajt például nem szabad egyszerre 22, vagy 25 cent jr.cter • mélyen szántani, hanem évente csak 2-3 oent iméterrel növelhető a mélység.. HitV'az is, ha a földet minden évben egyforma mélyen szántják fel, rert akkor úgynevezett "tarázdatalpak" képződnek. A barázdafenék^annyira megkeményedik, hogy sen a csapé dékot, sem a növények gyökerét nem -engedi lehatolnia mélyebb talajrétegbe, /MTI/ K- '
