Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. november/3

1949-11-22 [0339]

/A világ minden asszonyával. ..2,folyt. / Tor SzV/Plű/Gy Ng PA Védelmezni az életre, az egészségre és ^műveltségre való jogot a földkerekség minden gyermeke sémára - ez az a feladat, amelyet a Nemzetközi Demokratikus Nősabv etségbe tömörült asszonyok maguk elé tűztek,, akkor, amikor a. nemzetközi gyermeknapok megtartását határozták el. Az előadó közölte, hogy a, Demokratikus Ifjúság Világszövetsége és a Nemzetközi Pedagógus Szövetség bejelentette, hogy szoros kapcsolatot tart a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetseggel e nap fokozott népszerűsítése céljából. Ele na Caporazo a titkárság nevében javasolja, hogy július l.-ét jelöljék meg Nemzetközi Gyermeknapként. Az argentin küldött, Poncé asszony közölte, hogy az 1936-os összeírás szerint Argentinéban 307.700 gyermek, azaz a gyermekek 13.6 s zázaléka- sohasem járt iskolába. A falvakban ez a százalék még magasabb. A Nemzetközi Pedagógus Szövetség nevében, amely több mint 3 millió tani tót, tanárt és tudóst tömöri t 24 országban, Parfjonova, a Szór j ot Nők Antifasiszta Bizottságának elnökhelyettese, a Nemzetközi Pedagógus Szövetség elnökhelyettese üdvözölte az ülés résztvevőit, Parfjonova ezt mondta: A Szovjetunióban 34 millió gyermek tanul az iskolákban. A tanítás 100 különböző nyelven folyik. A mi országunkban nincsenek magániskolák, amelyeket bizonyos társadalmi osztályok számára tartanak fenn. A család és az iskola - mondja Parfjonova - * .„ -hazájuk iránti szeretet és az összes népek iránti tisztelet és barátság szellemében nevelik a gyermekeket. Számos iskolánkivüli intézmény fejleszti a gyermekek tehetsegét és szociális tulajdonságait. A szovjet állam, az egész szovjet nép Sztálin, a gyermekek legjobb barátja vezetésével napról-napra gondoskodnak a gyermekekről. A jövő a gyermekeké. Azt akarjuk, hogy jövőjük boldog legyen. Ehhez azonban tartós, hosszú béke kell. Tegyük- a Nemzetközi Gyermeknapot valamennyi demokratikus békeerő mozgóátásának napjává a gyermekek védelmében! Az esti ülésen Din-Lin elnökölt. Zsun-Pi-Sen asszony, kinai küldött előbb a felszabadított Kinában tett \. . anya-és gyermekvédelmi intézkedéseket ismertette. ' Kétségtelen - mondotta később - hogy a kapitalista országokban a gyermekek és anyá

k/i-j

,elyzete a legszorosabb összefüggésbon van a politikai, gazdasági és társadalmi helyzettől; /nyomorúságos /Folyt.köv./ ||