Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. november/3

1949-11-22 [0339]

/A raonarcshofasiszták. . .2.folyt, / Tor AK/lm/Gy Ng/PA A Tito-klikk mind ónképpen igyekezett megakadályozni ezeknek áttelopülését Csehszlovákiába. Ennek ellenére a görög mene­kültek egyre 3Z.Q Csehszlovákiába érkezett. A titoisták azonban nem engedték meg, hogy ingóságaikat magukkal hozzak. A csehszlovák küldött befejezésül felhivta a figyelmet a Szovjetuniónak a görög kérdéssel kapcsolatos javaslataira és kérte azok elfogadását. Manuilszkij, az ukrán küldöttség vezetője, nagy beszédet mondott a közgyűlésen. Hangsúlyozta, hogy a görög kérdés tárgyalásakor t a politikai bizottságban nyilván­valóvá vált, hogy két egymással homlokegyenest ellenkező ér­tékelés áll egymással szemben, mégpedig mind a görög kérdés lényege, mind a megoldás módjai tekintetében. Az USA ós Nagybritannia küldöttei ugy akarták feltüntetni, mintha a kérdés fennállása és kiéleződése valamilyen külső erő műkö­désének eredménye lenne. A Szovjetunió, Ukrajna és több más állam küldöttsége - mondotta, Manuilszkij - bebizonyí­totta a politikai bizottságban, hogy a való tények ési ese­mények arra mutatnak: nem Görögország függetlenségét és területi integritását fenyegeti északi szomszédai részéről veszély, hanem a valóságban a monarchofasis zta Görögország fenyegeti Bulgáriát ós különösen akis, békeszerető Albániát. ^Manuilszkij hangsúlyozta, hogy a görögországi feszült' helyzet okát nem abban az állítólagos segítségben kell keresni, melyet Albánia és Bulgária nyújt a görög partizá­noknak, hanem a monarchofasiszta rendszerben, abban a kegyetlen terrorban és erőszakban, melyet Görögországban az angol-ame­rikai intervenciósok szuronyainak közreműködésével és támoga­tásával teremtettek, Következésképpen, ha a. görög helyzet ren­dezéséről beszélünk, mindenekelőtt az ország belsejében kell olyan helyzetet teremteni, mely lehetővé tenné a görög népnek, begy sajátmaga énitse fel életét, saját akarata és kívánsága szerint, Éppen ebből az alapvető helyzetből indulnak ki a Szovjetuniónak a görög-kérdésben tett javaslatai. Manuilszkij megjegyezte, az a tény, hqgy az angol-amerikai tömb képviselői a politikai bizottságban elvetették a szovjet javaslatokat, ismét bebizonyította, hogy az USA és Anglia küldöttei nincsenek érdekelve a balkáni államok egymásközötti normális viszonyában, sőt-éppen ellenkezőleg, viszályokat igyekeznek szítani közöttük. • /Folyt.köv./ TL

Next

/
Oldalképek
Tartalom