Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. november/3
1949-11-26 [0339]
A franciaországi sztrájkot fényes siker koronázta - irja Jurij Zsukov SZIB t-137 SzV/b/Gy PA Moszkva , november 26. Jurij Zsukov, a Pravda különtudósitója cikket közöl a franciaországi általános sztrájkról. Zsukov azt irja, hogy Franciaország munkásosztálya teljes egyöntetűséggel és szervezetten mu atta be erejét és szilára elhatározását, a szociális igazságtalanság elleni harcban. Huszonnégy órán át bénította mog az ipart 03 a közlekedést az az általános sztrájk, amci-$e i t a francia munkások tiltakozásként szerveztek azokellen a tűrhetetlen feltételek ellen, amelyek között a marshallizáit Franciaország dolgozói élnek. A sztrájkolok a munkabér emelését követelték és azt, hogy a fennálló bérskála felülvizsgálásáig havi 3000 frank drágasági pótlékot fizessenek az összes dolgozóknak. Az utolsó csepp, amelytől kicsordult a francia dolgozók türelmének pohara, az a törvényjavaslat volt, a,mcly meggátolna, hogy a francia munkásosztály a vállalkozókkal folytatott közvetlen tárgyalások utján védelmezhesse meg érdekeit. Eddig még nem 'ismerjük a sárajk valamennyi cr dményét. Mi-^dazonáltal - mondja Zsukov - a sztrájkot fényes siker koronázta. Sokmillió dolgozó sztrájkol. L vasúti forgalom teljesen lcállt. A hatóságoknak csak néhány nemzetközi expresszvonat közlekedését sikerült bizjtositani. Franciaország összes nagykohói és fémfeldolgozó üzemei?, 2 ÍCO^TUK az ismert Renault és Citroen autógyárak, SNECMA-Kcllermann repülőgépmotorgyár és mások. Egységcsen sztrájkoltak a bányászok. Egyetlen ember sem szállt le a föld alá. A dokk- ' munkások és tengerészek sztrájkja is teljes szervezettségben folyt lc. • Franciaország sok városában nagygyűléseket rendeztek a sztrájkolok. A gyűlések fő jelszava a munkásosztály egységének megszilárdítása volt mindennapi köve telese ikert folytatott harcukban. A dolgozókat megelégedettséggel töltötte cl, hogy a ' sztrájk tartama alatt erősödött a munkásosztály sorainak cgysge, Csak a vasúti közlekedési munkások között ezer helyi egység-bizottség jött létre és ezekben a bizottságokban - bár felülről kategorikuson tiltották azt ^••resztvettek a Forco Ouvricre szakszervezeteinek alsó szervei is. A francia munkásosztály annak ellenére, hogy a szakszervezeti mozgalom vozotő körei különféle bomlasztó fogasokhoz folyamodtak, megmutatta'harci erejét és törhetetlen akaratát az egységre./M"1/
