Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. november/2

1949-11-15 [0338]

Lehetetlenség már 3 okáig fönntart mi cet a fikciót, hogy az angol-amerikai-francia, politika azonos - irja. a NewYork Herald Tribüné A irrncia sajtó nagy nyugtalansággal ir Acheson nómotországi útjáról Gar & Bl/UP/P ró paris, november 15. /MTI/ Acheson USA külügyei irt sz tor németországi tárgyalásait nagy nyugtaiansággal követi a francia sajtó - beleértve a jobboldali lapokai is. A gaalloista Ce Matin kénytelen beismerni, hogy azok a "végleges előnyök", amely éket Franciaország előtt megcsillogtatnak, a francia népre igen veszélyeseinek bizonyulhatnak. Ezek között az "előnyök" között \ an Nyugatnömo törsz ág felszerelése és ugy nyugatnémet hadsereg felállítása, A"politikai realizmus" nevében - szögezi le a szélsőjobboldali Journal de Mmancho - azt kérik ma Branciaorszagtól , ugorja át a szakadékot, amely nyolcvan év óta egyre mélyül Pr ,nciaország és Németország között, le Franciaországnak non is olyan régi nemzeti katasztrófája, valamint az ogőpz francia hagyomány tiltakozik ez ellen a kiván^ág ellen. "Vannak olyai érdekházasságok, amelyek jól sikerülnek. Az ilyen é rdekházasságokat azonban komoly szerződések szavatolják. Francia) rszág 6 s Nono tors zág esetében ilyen szerződésről szó sincs - siránkozik a lap. Rendkívül jellemző a NewYork Herald Tribünének a háromhát-almi tanácskozódról szóló hétfői cikke. • Lz rtierikái lap beismeri,, hogy minden ködösités ellenére lényeges különbségek állnak lein a nyugatiak német politikájában, "lehetetlonság már soká.i.g fenntartani a fikciót - irja a NewYork Herald Tribüné - hogy az angol, atorikai és francia politika, azonos. Teljesen hiu dolog volna azt állitani, hegy a franciák ugy tekintik a nér.e t kérdést, mint ahogyan az amerikaiak vagy az ango 1 ok t e kinti k. A "Liberation" megállapítja, hegy a háromhatalmi megbeszélések után a nőne t ipari versenytárs, amelyOt az amerikai tőkebefektetés és az olcsó szón nagy előnyben ressesit, el fogja árasztani áruival Francia) rszágo t, el fogja mélyiteni a francia gazdasági válságot és külföldén el fogja venni Franciaországtól utolsó piacait. Hivatalos körök azt szeretnék elhitetni Franciához szaggal, hogy a német acéltermelés 11 millió tonnás szinvl«- • Ion fog maradni. De akkor miért követelik a németéi: olyan erélyesen, hogy megőrizne osck gyáraikat, amelyek segítségével legalább 16 és fél millió tonna aoólt tudnak termelni, /^olyt köv./ p