Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. november/2
1949-11-14 [0338]
Ez a felhivós is válasz nélkül maradt, A szovjet koimóny azonban állhatatosan tovább haladt" célja felé annak" ellenére, hogy az antant fenyegetései egyre sürgetőbbek és határozottabbak lettek. A szovjet kormány ^később is változatlanul hangsúlyozta külpolitikájának alapvonalát, amely a békére való törekvésben nyilvánult meg. A szovjet kormány felszólította a többi ország népeit, hogy törekedjenek a békére, hogy hóritsák cl a jövő háborúk veszedelmét, biztositsák a békét a megkínzott és szenvedő, pusztuló ós éhező emberiség s zámá r a. Ilyen, volt azokban a z^években a szovjet kormány külpolitikája, A szovjet kormány már akkor alapvető feladatának azuj háborúk elleni küzdelmet ^és minden olyan lépés leleplezését tekintette, amelyeket uj háború ^elők és zit ősé re tettek és amelyek a pacifizmus jelszava alatt vallójában uj háborús készülődést lepleztek. 1934-ben Sztálin a szovjet külpolitikát meghatározva azt mondta, hogy a Szovjetunió külpolitikája a bóké megőrzésének ca a kereskedelmi kapcsolatok fokozásának politikája minden országgal. 1939-ben, a második világháború előestéjón a szovjet kormány megerősítette, .hogy hi ven kitart o mellett a politika molhtt, "A béke ós a tárgyilagos kapcsolatok megszilárdítása mellett vagyunk minden orsz aggal és továbbra is ozon az állásponton löszünk, amennyibon ezek az országok szintén ugyanilyen kapcsolatokat tartanak fenn a Szovjetunióval, amennyiben'nem tesznek kisérletct arra., ^hogy megsértsek országunk érdekeit", így bőszéit Sztálin 1939 március lű.-ón. A szovjet kormánynak-nemzetközi tóren végrehajtott minden cselekedető, minden intézkedése, egész irányvonala pontosan megfelelt azoknak a szovjet külpolitika alapjait képező magasztos elveknek, amelyeket Sztálin juttatott kifejezésre. Ezt a politikát nem konjunkturális körülmenyek diktálták. Ez a politika a szovjet nép. gyökeres érdekeiből és valódi szükségleteiből fakadt ós fakad ma is, abból az^ógotő szükségből, hogy a bókós munka minden napját ós minden óráját az uj szocialista társade.lom megszcrvezése, a szovjet népek anyagi jólétének érdek óben használják fel, abból a szüks égs zerüs égb ől, hogy kielégíts ék az uj élet s zámos ős mind jobban növekvő igényeit. A s zo dali zraus ós a béke édestestvérek. Ezért a szocializmus iga,zi épitői előtt gyűlöletes a háború és szükséges a béke, amely az épitőmunka lehetőségét biztosítja. Semmiféle fenyegetéssel és semmiféle tömbcklel nem lehet arra kényszeríteni a Szovjetuniót, hogy térjen le^a bókóért ós a népek biztonságáért folytatott küzdelmének útjáról. /Eolyt.köv./
