Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. november/1

1949-11-14 [0120]

/Máthé professzor és munkatársai,.,1,folyt/ Mi/Mi/Hnó Bn Ks, NM, FM-Lázár Vilmo3, MTK»Bálint Andor, MDP agrérpol-Kukueska A további kis érietek során olyan növények magvait, amelyek he,jlr.ndóknak mutatkoztak öntözés nélkül teremni, jarovizáoiós eljárassál edzették tovább a. magyar éghajlathoz és öntözésnélküli, homokos talajhoz, A jarovizáeió me.gr. azt jelenti, hogy vizzel történő megduzzasztással elsősorban a mag csirázását indították meg, Ezt követően hőhatásnak tették ki több napon át a megduzzasztott magvakat, Ennek eredménye az volt, hogy a csírázásnak indult magban a. további fejlődési folyamatokat megállították, de - mint a.z eredmények mutatták a magvakat bizonyos irányban mog is változtatták Az igy kezelt magvak mind 'az üvegházban, mind pedig a szabadban történő vetésükkor eltérő fejlődést mutattak az ugyanolyan fajta, de kezelésbon ne m részesült elle^nőrző /kontroll/ magvakkal szemben, 1949 április 15-én Ihllagon elvetett jarovizált magvakból pusztán a kapott eső mellett /április 15 és augusztus 11 között 234,7 mm/ 6o-65 cm átlagos magasságú növények fejlődtek. Átlagosan egy tőn 61 szár és 22 jól fojlott bugavirágzat fejlődött ki. Határeset volt, amikor egy mag 7o tőszárat hajtott ós augusztus 11-őn 6o virágzó bugát hozott. Ezzel szemben a nem jarovizált, do teljesen hasonló körülmények között nevolt mag 15-2o tőszárat hajtott, bugát pedig alig hozott, bokrosodásuk is harmadannyi volt, mint a jarovizaltaké, Terméseredményben is megmutatkozott oz a. különbözőség, A jarovizált magból hajtott tőn beérett 811 szem addig a.z ellenőrző /kontroll/ növényon kilenc tőről 42 szemot szed- • tok, A rizs átalakításával folytatott kisórletek nagy jolontőségé abban van, hogy szántóföldi termesztésre is alkalmassá válik az Öntözés nélkül termeszthető rizs, Tehát.az olyan homokos torüloton is orodmónyosen termeszthető, ahol az öntözést tochnikailag igen nejiszen, vagy pedig egyáltalán nem lehet megoldani,/Folyt.köv,/