Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. október/3

1949-10-24 [0336]

Aisinszkij beszéd., ..14.folyt./ Tor Iá/u?íl/lk - gs Ilyen esetről ezúttal ninos szó, jaort, amint ozt már megmondottuk, ez egyik fél - amelynek a három államból koll ellnie, - soraiban csak két állam, az USA és Anglia, található, A ha»r»iPdik állam, nevezetesen a Szovjetunió, kategorikusan tiltakozik az ellen, hogy Bulgáriával, iiagyarorszaggal és Romániával szemben a békeszerződések állítólagos megsértésével kapcsa latos bármilyen igényeket is t ámasszanak. Ebből világosan kitűnik, hogy a harmadik kérdéssel is teljesen alaptalan a nemzetközi bírósághoz fordulni. Ez a. hárma.dik kérdés, az ENSZ főtitkárának a békeszerződések megfelelő cikkelyeiben emlitctt dönt obi ró kinevezését illető jcge.rol szól. Az emlitctt cikkelyek szövegéből kitűnik, hogy ott nem az egyes feleket jelentő különálló állomokról van szó, hanem az c gyik fél három államból áll. Ha c fél tagjai között a hé.rom állam, - az USA, ITagybritannia és a Szovjetunió - valamelyike nem szerepel, akkor a szó jogi értelmében a "fél" nem is létezik és a békeszerződések emlitctt - cikkelyei értelmének és szövegének nyilvánvaló elferdít és ét jelentik azok a. kis érietek, amelyek különféle skolasztikus értelmezések és jogászkodó ravaszkodás ok segítségével a három államból álló "felet" két államból állóvá akarják változtatni . Ebből közvetlenül következik, hogy a. nemzetközi biróság hoz intézendő negyedik kérdés is teljesen alaptalan. Ez a kérdés arról szól, vájjon kompetens lesz-e a bizottsága keletkezett vita rendezésére akkor is, ha végső soron nem három t ágból, azaz a két f él képviselőjéből és a döntőbíróból fog állani*, hanem nsupán két tagból - az egyik fél képviselőjéből és a döntő-' bíróból. Az ilyen kérdésnek már a. feltevése is teljesen megengedhetetlen, minthogy minden jogászi logikát, mindon egészséges gjndolkodá-aí sértő szó zsonglőrködé-oről van azé. Nem véletlen ezért, hogy franciaorszúg képviselője a különleges bizottságban megtagadta a harmadik ec negyedik kérdés t ámo gat ás át, minthogy o kérdések jogi szempontból értelmetlen és politikai s aompontból durva t áj ékozut jbanságot mutatnak. Meg kell azonban mondanom, Franciaország képviselőjének, hogy ha clutasitja, a n^amdik és negyedik kérdést, akkor - amennyiben hü akar maradni a iogikához - cl koll vetnie az első és második kérdést is, minthogy az első és második kérdés a negyedik és karma dik kérdés alapja, a harmadik* ós negyeik kérdés pedig' ooak felteszi a koronát az egész ügyre, (~| f- /folyt.köv./