Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. október/3

1949-10-24 [0336]

ITem lehetséges tehát olyan helyzet, midőn Romániával. Magyarországgal és Bulgáriával szemben nem mind a három fentemiit ett. hatalom támaszt igényt, egymásközti megegyezés alapján, hanem o sakvalamelyik közülük. Potenciális ^vitában tehát — amilyent a Bulgáriával, Magyarországgal és Romániával kötött bé„k«szerződés a szerződés teljesítését és értelmezés ét illetően foltét lese - követkozésképon csak olyan nézeteltérésekről lőhet szó, molyok egyrészt az említett országok,, másrészt pedig a három nagyhatalom között keletkeztek, Ez a szabály tehát kizá^a a három hatalom egyike vagy ketteje különálló fellépésének lehetőségét, minthogy ilyen esetben a cselekvés nem a három hatalom megegyezése alapján történik. Az adott esetben ^azonban épen ninos ilyen megegyezés, minthogy a Szovjetunió Bulgária, Magyarország és Románia részéről somilyen szabálytalanságot nem lat a békeszerződésok teljesítésében vagy értelmezésében, minthogy ilyen szabálytalanság ninos is, Epon ellenkezőleg, pontos tények .alapján megállapítást nyert, hogy Bulgária, Magyarország és Románia kormánya, nagyon is lclkiismcrctcscn és pontosan teljesíti a'béke szerződéseket és c téren semmiben sem tér oz az olőirásóktól. Ilymódon tehát semilyen alapja sincs annak, högy.e felek között kialakult bármineműk olyan .vitáról beszéljünk, amilyet a békeszerződés feltételezi . Ej. nos tehát ilymóden semmiféle alapja annak sem. hogy a nemzetközi bir^sághoz forduljunk tanácsadó határozatért abban a kérdésben, fcnnáll-c olyan vita, melyet a Bulgáriával kötött békeszerződés 36, cikkelyének, a. Magyarországgá! kötött békeszerződés •J58. cikkelyének megfelelően kellene rendezni. Ezt kell szem előtt tartani a határozati j avas lat második kérdését illetően is., hogy tudniillik Bulgária, Magyarország és Románia köteles-e képviselőt küldeni a vitával foglakozó bizottságba./4o , cikkelyének ós a Romániával kötött békeszerződés Az elmondottakból világosnak kell lennie, hogy a Bulgáriával, Romániával és Magyarországgal kötött békeszerződés 36.38.,. ós 4o cikkelyének megfelelően a vitás kérdések rendezésének eljárási módozata ebben az esetben semmikép sem alkalmazható. Hiszen az emiitett cikkelyekben szem előtt tartott eljárási módozatban, ismétlom az egyik felet képviselő USA, EV.gybritannia és a. Szovjetunió és a másik felet jelentő Bulgária, vagy ia

agyarország, vagy Románia vitájáról van szó, /folyt. köv./*]jf