Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. október/3
1949-10-24 [0336]
/Visinszkij beszéde... 12.folyt ./ Tor Lj/Pm/Gy gs. A kötött megegyez ós végül is afra iré nyúlt, hogy kizárja az ilyen értelmezés lehetőséget, Ez kötelezi a különféle országokat, hogy együttes és különálló intézkedésekutján működjenek együtta szervezette 1 a nna k.,gazdas ági és társadalmi oéljai elérése érdekéken, a nélkül, hogy saját állami ügyeiknek, saját lehetőségeik szerint, s a ját' Útjukon, saját politika i ds gazdasági int éz-lényeiknek és eljárásaiknak megfelelő vitelére vonatkozó állani jogik sérelmet szenvednének.' Enne k megfő lo lő ári a jel ntd s ke n r ámuto 11 a k, hogy az alapokmány gazdasági és társadalmi téren és az ezekkel kapcsolatos területeken a múltban ismeretlen mórétü nemzetközi együttműködés utj'l nyitja meg. Ugyanakkor védelmezi az államoknak a zt a jogé : , hegy saját életüket éljék és me nt e k lo gy onc k az a la pt a la n te a va tk o zás t ól, Végül néhány ugyanannyira politikai, mint jogi jelentőségű kérdés. E&. knók a kérdéseknek különcé ő'n az : USA és Nagy britanni a küldötte no m kevés " figyelmet szent olt, ••••'Zak a kérdések a ha tárózatnak különösen azzal a neszével kapcsolatosak, amoly javasolja, hogy tanácsadó h atározot kérelmééi forduljanak a nemzetközi blr°sághoz. Az első kérdés az ugyi evezett vitára vonatkozik. Az USÁ és Nagybritannia küldötte hevesen hangaztatj a, hogy QZ adott esetbon yalai ily en vitáról van szó. Kérdés azonban, mire gondolnak? 1V L íj ik é s milyeb állapok köz öt t von vitár ó l sz ó? Ha a békeszerződés megfelelő cikkelye ihe z fordulunk, akkor rendelkezésre éli a Romániával köt Öt bók szerződés 37. cikkelye, a Bulgáriával kötött békeszerződés 35._ d kke lyo és a Magy ar'»r"s z gga 1 köt Öt békeszerződés 39. dkkelye, E20 k a cikkelyek nem hag„? üak kétséget aziránt,hogy a pékoszorzőaíi sek szara előtt tartják a két fél között keletkező vita lohe t> oégét. E Iáét fel közül az e gyi k "o mánia , Bulgária vagy Magyarosság és a másik az USA, Nagy brit a na-ia és a Szovjetunió, Az • utóbbiak képviselik a békeszerződés értelmében a fentebb eaálitettjprszó.gokka 1 szemben a szerződésok teljesítését és érte laeezés ét lile tova la menny i kérdésbe na s zö ve ts éga s és egesült hat a Imakot. A bók szerződés te hét feltételezi azt a helyzetet, midőn valóban vita keletkezhet a két f5 1 között. Ezt az álliást a fo ntebb említett cikke 3ye k ben foglalt utalások is alátámasztják, &zo k szarint a három állam - az USA, Nagybritannia, és a Szovjetunió - ilyen eseteden egymásközti me gá 11 apoö ás alapjan köt e le so k e 1 j ár ni • /Po ly t .köv./ .
