Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. szeptember/1
1949-09-02 [0332]
A Szovjetunió szoros szövetsége nélkül,.• /2, folytatás/ VD & Fi/£án/Vá Ö ré Tltóék elárulták a proletár nemzetköziség elveit, polgári nacionalistákká és sovinisztákká váltak s igy elvesztették a Szovjetuniój a népi'demokráciák és az egész nemzetközi munkásmozgalom rokonszenvét Tito és társainak vezetése alatt Jugoszlávia ' mindinkább a nyugati imperialisták Uszályába kerülj közönséges "ezrzsoá köztársasággá változik, ami azt jelenti, hogy a munkásosztély elnyomják és kizsákmányolj ék, Jugoszlávia a világreakoió engedelmes eszközévé lett a Szovjetunió és a "népi demokráciák ellen. Az'.áruló Tito, Gyilasz, Kardelj és Pijade utja elrettentő példa, a mely megsrositi a történelmi igaza got, hagy lehetetlen megvalósitani a ezooializmust a proletár nemzetköziség elvei, a Szovjetunió és a népi demokráciák iránti barátság nélkül, / s ég Természetes, hogy' a Szovjetunió külpolitikája épen ugy, mint a népi demokr oiáke^ ez prsz gok népeinek hazafias erzületébíSik indul ki. Ez a hazafiasé ig azonban semmikepen sem ellcntezilt a proletár nemzetköz:*/ elveivel, mert a sa> ciaáista hezafiasság nem azonos a burEsoá. nacionalizmussal, söb annaképen az e llenpólusa A szovjet, oschszlovák, lengyel, bolgár, magyar, román ós albán nép hazafiasé .agának alapja a sze«retet saját országa és népe iránt. Ezek a népek lerázíák ragukról a tőkés és imperialista igát és mind gazdagabbá a terjedi tenni országaikat';; do ugy, hogy ebből a gazdagságból minden dolgozó részesüljön,' Ez a s zooialista hazafiság egyúttal azt a szilárd elhatározást is jo lenti, hogy megvédjék a nép vívmányait mindén veszedelemmel- szemben. Népünkben épen ugr, mint a Szovjetunió, Longyeloraz .g, 3ulg ria és Jugoszl.via népeiben erősen él a szláv egy üvé tartóz és érzése. De mikor korült ez' az érzés előtérbe? Csákokkor, amikor a szlávság a munkásosztály harcainak erednényoképon megszabadult reakciós terheitől, amikor a szláv államokban győzött a nép és amikor ezek az országok haladókká ' és népi demokratikus akku váltak, A szláv barátság szempontjából tehát nem a faji rokonság volt a fő, hanem a szocialista eszmei tartalom, Srro 1 tanúskodik ez' is, hogy a Tito-klikk árulása után a Szovjetunió, Csehszlovákia, Leng clorszég és 3ulga?ia viszonya a jugoszláv kormányhoz megváltozott, tekintet nélkül a fennálló vérrokonságra. Ezzel szemben a nem szláv románokhoz és ma gy árokhoz a barátság, testvériség és szövetség erős szálai fűznek bonnllnkob, mert' azokkal a népe kise 1 egy arcvonalon küzdünk, közösek az érdekeink, barátaink és ellenségeink, /Folyt . köv ,/7L
