Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. szeptember/1
1949-09-05 [0332]
"Alaszkától a Tűzföldig a két Amerika minden jé szándékú férfiának ós asszonyának hatalmas erőrel kell hangoztatnia bék ©-követelését" Megnyilt a mexikói béke védelmi kongresszus 1 X Ke/Ko/P KI Koxioe-City, szeptember 5* /Telepresa/ , A hétfőn megnyílt mexikói békoYédeltti kongresszus védnökai között szerepeljek Argentína, ürazilia, Chilo. öootariea, Cuba, az Egyesült Államok, Kanada, bíexlké, Panama, Porxorlsc, Venezuela ós Uruguay értelmiségi kiválóságai, egyháai vezető fórfiai,valamint munkás-, ifjúsági és női szervezeteinek képviselői* A kongresszus alolnökei: L» Pauling dr» és W»3*Du Sois dr, /Egyesült Államok/, Alfona^ Caso hires mexikói aroheologus, 3?ernando Ortiz cubai szociológus, Artúr Itaaos br aziliai tudós, Joaquin Garoia Ivlonge costarieai irő és J.G.Sndioott dr* kanadai volt misszionárius, Az egy hétig tar-tó kongresszus munkálatéinak alaphangját Erjrique GonzaleB Kar ti ne z mexikói költő, a kongresszus elnöke így fejezte ki "Alaszkatói a Tűzföldig a két Amerika minden jő szándeka férfiénak 03 asszonyának hatalmas erővel kell hangoztatnia bek o~k övet elé só t"« A kongresszusra szóló felhívás a kővetkezőket állapítja meg: "Szilárd neggyőzőié síink , hogy mi, a két Amerik* népoi > oaák ugy biztosithatjuk jelétünket éo előrehaladásunkat, ha békében éa szabadságban elünk együtt szabad és békés világban. Azok, akik háborúból hasznot akarnak húzni, a nyomor, rabszolgaság és halál útjára igyekeznek rontani az amerikai szárazföld nemzeteit, de Amerika népei békére vágynak, mert ez utja az anyagi és szellomilfelcmelkédesnek. Politikai és vallási meggyőződésre való tekintet nélkül minden férfinak és nőnek tánogatnia kell ezt a kongresszust, ha DE g akarja állitani a háberus uozitást*" A kongresszus napirendjén a következő kérdések szeropelnek: a háborús politika hatása az amerikai népek gazdasági helyzetére és életszínvonalára; a háborús politika következményei a demokrácia é# a szabadságjogok szempontjából; a háberus politika befolyása a kultúrára és az erkölcsökre; az amerikai szárazföld országainak, nemzeti szuverenitásának és az amerikai gyarmatok függetlenségének viszonya a háborúhoz ép a bókéhoz; az SiíSz—nek ós szervezeteinek, valamint alapokmányának védelme,mint a béke fenntartásának eszköze; a fasizmus megmaradt központjai mint háborús tűzfészkek; a világbéke fenntartásiak lehetőségeij éa végül hogyan járulhatnak hozzá Amerika népei a békéért Vivptt küzdelemhez* /MTI/ -n