Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. július/2
1949-07-18 [0329]
/& HcirshaLl^terv igazi félja,. .folyt*/ 3ZIB t-86 PP/e/C^ KI A marahallizáit Anglia elsó ki3érleto f hogy az VSA ckarata ellenére és saját előnyére kezdjen kereskedni Argentínával, kalapozott ellenállásba ütközött az csűrikai kormány részéről, A Tribüné nevü angol folyóirat véleménye szerint az USA vezető köreinek heves rcak«i»ját az angol-amerikai egyezményre "elsősorban az magyarázza, hogy "É»z naerikaiak olyan világ létesítésére számítottaké amelyben a világpia© ajt^i szélesre ki vannak tárva a szabad kereskedelem ós verseny számára. Az angol-argentin egyezmény egy egészen más világ létezését sejtteti velük," Az nag©l*argcntin egyezmény,amely 80*250 oilli^ fontsterling keretben tervez árucserét, az amerikai monopóliumok egész sorának érdekeit érinti, melyek részben elvesztik az argentin piagot* Az USA kormánya, határozottan ellenez mindenféle kétoldali egyezményt, mint az merikái "szabad kereskedelem" politikájává^ vagyis jobban mondva, az amerikai tőke korlátlai -világpiaci uralmának politikájával ollonkczát, tfohogy másnak is eszébe jusson kétoldali kereskedelmi egyezmény okot kötni és ezáltal megkisórclal a felszabadulást a dollár hatalma alól, az USA külügy tini az téri urna tiltakozott Angliában ós Argcntinábai is, sőt még azzal is fenyegetődzött, hogy beszünteti a ^arshcllsogólyt Anglia számára. Az angol Daily Workcr mogállapitja, hogy Amerika azért ragaszkodik a többoldalú kereskedelmi szerződősekhez és a valuta szabad beválthatóságához, mert biztosítani akarja saját termelési feleslegeinek elhelyezésé t. Az OgA kormánya a nyomásnak minden eszközét igénybe vette a ^yenróVo fellel ,szemben e követelte beleegyezését a fontsterling bármilyen pénznemre val ó szabad beválthat ságához, Anglia jelenlegi eladósodottsága mellett ez teljes pénzügyi •sődöt jelentene szamára, mivel Anglia hitelezői azonnal fontjaik dollárra váltását követelnék, amiből Angliának osak egészen jelentéktelen tartalékai vannak. Az Egyesült Allnnokbcn gyorsai kifejlődő válság már érezteti hatását valamennyi kapitalista országból és elsősorban Angiid) ox, amelynek kormánya az ország sorsát teljes függőségbe állította az amerikai tőkésektől, A helyett, hogy á gazdasági holyroállitás főterliőt az angol tőkésele ós földbirtokosok vállaira rakta volna ós .az ország mindon erőforrását mozg ö aitaná a háború utáni válság leküzdésére, Anglia vezető körei megrémültek a demokratikus mozgalom hatalmas méreteitől és inkább az amerikai imperializmus hálójába mentek. . /Polyt,köv,/ JL
