Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. július/2

1949-07-27 [0329]

rejteget e, kc'ponya alatt Por Ej/Pil/P 0 Kplikv a f julius 27, /JEASsSe/ A Hovojo Vronja foglalkozik a Pchér Háeitn julius 14-én az atontitok kérdésében folytatott tan..oskozással os megállapít jat A befolyásos, vezető amorikri lapok hiradásai alapján ix gállapitható, kogy az 2gyosU.lt Állmok uralkodó" körot egyáltalán non mutatkoznak hajlandónak, hogy uogosszák Angliával az atombomba titkát* Amerika meg akarj a őrizni az atombomba monopolisz tikus birtoklását ős nem tővoszti szem elől azt a lehetőséget sem, hogy akár legközelebbi barátait ős csatlósait is megzsarolj a. A kapitalista világnak mindig jellemvonása volt. h;gy legjobb barátaival szembon is tőrt rejtegetett köpenyo alatt. Iá a azonban halad a technika: a Wall Stroot a kósnől méltóbbnak találja az' atombombát, /É&Í/ "A háborút emberekkel kell mogvivni, viszont az emberek - a francia nép - sohasem mennek háborúba, a Szovjetunió ellen - állapitja meg Courtadc az Iíumanitébcn Garh & Bi/Qo/P ö Paris, julius 27. /Ilii/ * . Picrro Oourtaéo az Ilumanitéban azokkal a szovjetellones kij ölen tő sokkol foglalkozik, amelyek a francia nemzetgyűlésben az Atlaiti Egyezmény vitája során elhmigzottak,, A szovjctollonos képvisel őknek érvei Gübbcls ráktárából valók, hiscon ugyanazt, a háborút akarják folytatni a Szovjetunió ellen, ai elyet Hitler inditott meg és anelyot ol is vess itett* Ezért szövetkeznek a német reakcióval, ezért borítják fel a. szövetségi rendszereket, ezért akarják mozgósítani m\ , amit ők Európának neveznek, ezért szeretnének háborút hirdetni a bolsevizmus ellen azoknak a szellemi és erkelosi értékelőiek nevébon, amelyeknek védelmezőiként Pranoot és 0aidariszt tisztelik. - Olyan szovjctellenos amerikai szenátorok - folytatja Courtado - mint Taft vagy Vandonbcrg, tisztábban látják a helyzetet ós non akarják olf gadni a támadás gondolatát, mert félnek a vereségtől. Ezek tudják, hogy a francia nemzetgyűlés kis szovjetellones mitugrálszai nom elegendők a. háború mc gvivására, A háborút emberekkel kell mogvivni, viszont az emberek - a francia nép - sohasem mennek háborúba, a Szovjetunió ellen - fejezi be Courtado*