Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. július/2

1949-07-23 [0113]

-Nagy meglepetés volt számunkra, hogy a kolhozok népe na m<kr ol^an kérdése kise 1 foglalkozik, mint a természet átalakításának kérdése. Amerre csak jártunk, minden kolhoz klubjában ott láttuk a falon a természet ábo"lakitéeának nagy sztálini tervét, amelyet a Bolsevik Párt és a szovjet kormány a rault év essen emelt törvényerére. Ennek részleteit minden egyes kolhozonrászt ismeri aprólékosan, A kolhozok azon versenyeznél-, hogy melyik- ültet nagyobb területen vedöcr dosávot, melyik teljesíti határidő ól ott erdöültetési tervét. -Mikor Miosurinszkban megkoszorúztuk I'iosurin sírját,^ nagy tudós egy szer ü, fekete márvány siromiéhán, ezt a bátor mondatot olvashattuk bevésve s "Az ember megteremtheti a növények uj formáj; t - jobban, mint maga a természet"• A mondat igazi jelentőséget kint a kolhozokban értettük meg valójában, A voronyezsi kerületben például azt hallottuk, hogy régen ott őszi búzát egyáltalán nem lehetett termelni, mert mindig kifagyott. A szovjet; tudomány azonban Micsurin módszerével olyan uj fagyálló eszi búzát nemesitett ki, amely kibírja a leghidegebb telet is és ma már termesztik a kerület összes kolhozaiban. A Szovjetunió középső, hidegebb területein, ahol azelőtt déligyümölcs egyáltalán nem termett meg, ma már a micsu— rini tudomány módszereivel vígan termelnek meggyet, cseresznyét, szőlőt, dinnyét, barackot, sfcb. A szovjet tudomány segítségével a kolhozparasztok olyan uj, ízletes gy ünölosfa jták, hasznos mezőgazdasági növényfélék termesztésére térhettek át széItéb en-hos s záb an, amelyek ezelőtt ismeretionok voltak ölettük. Ez is szebbe, kellemesebbé teszi az életüket. -Láttuk saját szemünkkel azt az életmódot,amelybon a Szovjetunió kolhozainak népe él. Meggyőzödtünk arról, hogy a kolhoz parasztjainak igen szop jövedelmük van. Ennek legnagyobb része a végzett munka után való részesedésből „red. De van kiegészítő, házközüli, egyéni gazdasága is minden kolhoz tagnak. Van személyes tulajdona, családi ház?,, tehene, disznója, baromfija, s van egyéni használatra ve te menyes kort jc is* Jövedelmet - ainti a kolhozban nyert részesedését, mind a háztáji magángazdálkodásból szármáz

0 bevételeit, ugy használja fel a kolhozparaszt, ahogyan maga akar ja -. Termését-, miután az államiba 1 szemben, kötelezettségeinek eleget tett, bármikor és bárhol szabadon és szabad áron értékesítheti a piocon, A beszélgetősekből azo is megtudjuk, hogy a kolhozparaszt a személyes