Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. július/1

1949-07-04 [0328]

/Amerika ügynökei az imperialista országok., .1,folyt*/ SZIB Pi/La/Gy KI Most az első hegedűs szerepébon veretnének díszelegni, árnál is inkább, mivel közvetlenül maguk mögött érzik * amerikai gazdáik támogatását* Mint isacrotcs, czAEL nem volt hajlandó részt­venni a később osödbejutott amsterdami Intcrnacionáléban, mivel azt ... baloldali szervezetnek tartotta* Ebből nyilvánvalóan az következik, hogy az a szervezet, amelyet ők ssachékoznak ö sszc tákolni, még rock­eiosabb, még engedelmesebb eszköz lesz az imperialisták kezében, mint az amsterdami Internacionálé volt* A jobból dali .szakszervezeti vezetőknek azonban feltétlenül számolniuk kell EZ okkal a hab almás változásokkal, amelyük a széles munkás töm cg ok gondolkozásában végbementek, ügyelőre nem akarják nyiltrn hangoztatni céljaikat, ."íért Genfbon csupán domagégikus, hazug nyilatkozatokat lehetett hallani tőlük a béke ügye és a dolgozók érdekel iránti hűségükről, Oarey azt bizonygatta, hogy a mogalckitendó szervezet aS lkitüzésci többek között "a kezdeményező szerep átvétele, embermilliók életszínvonalánrk emelésére, /melyek most nyomorban és szegénységben élnek". És ezt éppen Oarey mondotta, ki a többi főkolom­pO80.nl együtt' a munkások minden, a munkabérek e molesérc irányuló köve­telését visszautasította, az a Carey, aki nemcsak^ hogy nem szervezi, de minden erejével megakadályozza az amerikai munkások harcát élet­színvonaluk állandó süllyedése ellen, ' , Ez az a Carey, aki nem ogyizben a "magánvállal­kozás" , vagyis a kep italista rendszer hívének ncvozto marját, de ugyan­akkor nem restéi te hangoztat ni, hogy "kész haroolni cz emberek ki­zsákmányolása és elnyomása ellen," Le akin, az angol szakszervezeti főtanács egyik vezére, kijein tette, ho jy a szakadárok főfeladata "a béke megerő­sítése az egész világon". ta ezt éppen az az ember mondotta,aki nem győzi helyeselni a tá.mad°szllcmü Ész dcatlanti Egyezményt, a Marshall­tervet és általában az angol kcanány egész külpolitikai irányvonalát. A háborús gyújtogatok a legboost előrébb cinizmussel teszik magukévá Deakinnok "a.z alapvető emberi jogok védelméről!' mondott hazugságait. Hiszen Deskin volt az, aki mérhetetlen érdemeket szerzett a Torit gyarmatosít ók szemében, aki helyeselte a véres leszámolást a Malájföld népeivel, aki meggyilkoltatta a maláji szakszervezetek vezetőjét* Gonapatit, s akinek még számtalan más bün terheli a lelkét. Vájjon lehet-e más, mint aljas hazugság leon Jouhauibnác rz a kij elöntése, " hogy az uj ''szakszervezeti szövetségnek függetlennek kell lennie mind a politikai partoktól, mind a kormányoktői"? Vájjon nem Jouhaux •volt-e az, aki Irving Brownon keresztül a dollárok tízezreit kapta, az auerikai monopolistáktól riniomunká.ia folytatására.? /i'ölyt«köv../ l. p

Next

/
Oldalképek
Tartalom