Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. július/1

1949-07-01 [0328]

"Az B$zrJkatlr:nti T*~>

1- résztvevői között az érdekek "kölcsönös tisztelőt"!?ontai ba'sa" üres szólna - N. Pavlov cikke a Trudbc.n SZIB .t-189 Pi/La/Gy KI M o s z k V r. , július 1, Az angol-anerikai reakciós sajtó aindon eszközzel igyekszik fenntartani azt az illúziót; hogy az Iszcfcatlanti Sgycsnényt aláirc országok között ig«n ncgy az "erdekek egysége" ós az "összhang" - irja II .Pavlov "Angol-ra arikai érdekellentétek" cinü cikkében, a írudbm. - Aki czónban figyelőiméi kiséri az Egyesült Államok ós Anglia közötti viszony rl okulás át , könnyen neggyőzodhet arról, begy ezek a nyilatkozat ok tisztán propagm dacé lókat szolgálnak. Az ellentétek aind nélycbbckkó és élesebbek ké válnrk akót ország között, cti többek között s;ár a portugáliai helyzetből is látható. Aiiósodik világháború befejezése után az öngólok Portugáliában egyszerre hatalnas versenytárssal találtak nagukat szénben. Az rnorikri társaságok azóta is mindjobban arra törekszenek» hogy kiszorítsák az angol tőkét a portugál iparból. A Kuhn-iocb-vasúttársaság ogynásután ragadja nagához azokat a portugáliai vasútvonalakat, anolyck negépitósóbe az angolok annakidején óriási tőkét fektettek. Az rnorikri Dupont tröszt titokban akarta felvásárolni az angol "laperial c

hcnical"-tröszt tulqj donában levő gyárakat és vegyi üzenckot. Az Egyesült Állanak térhódítása Portugália gazdasági életében az ország külkoroskodclaébon i^ kifejezésre jut. Mind nagyobb mennyiségben érkeznek az Egyesült Állmokból olyan cikkek, amelyeket azelőtt kizárólag Angliából hoztak be, Angii a minden cröfuozitosét arra ösazpontosit j a, hegy nogórizze pozicióit, A

s rngol-amerikai voroengősben koránt3oa egyenlő ok a felek közötti orőyiszonyek. Az rnorikri nonopoliunok egyre növekvő tevékenycéget fojtanék ki a portugál gyarmatokon, ahol az angol t őke egészen a legutóbbi időkig egyedüli ur volt, As SgyosUlt Állmok, kihasználva azt t ,hjgy Portugália bolckapcsol°á:>tt vz ^ssakatlanti Egyezménybe, hadászati felvonulási területté alakítják át vz országot. A fasiszta diktátor,Srlazar kormánya maradéktalanul magáévá totto az rnerikái politikát és aind orsz igának, aind gyarnatb irt okainak területét as amerikai imperializmus rendelkezésőre bocsátottat Az merik alak portugáliai térf o&lalásának példáján konnyü neggyősődni azon állitások hazug voltáról, aiolyuk az angol őo as amerikai politikusok véle idénybeli, egységéről szólnak. Ugyanilyon könnyen átlátható az is, hogy az i-ssai:atlanti Tömb résztvevői között as érdekek "kölcsönös tlsztclotbentartása" üres szólaa./MOl/ p ím «• _ á~i.. _ '