Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. június/2

1949-06-21 [0327]

K 11.kiadás 1949, június 21. l£üra j' pero A Szovjetunió ellőni támadás napja a vég kezdetét jelentette a hitleri Németország számára. Legyen ez intő figyelmeztetés azok számára, akik világuralmi lázálma:Lkban Hitler nyomdokaiba akarnak lépni SZIB t-122 Yö/oi/Gy KI 11 o s % k v a , június 21. 1941. június 22-é. , amikor német fasiszta csapatok hitszegően átlépték a Szovjetunió határát - irja a Szovjet Tájékoztató Iroda munkatársa - végzetes napja lett a hitleri birodalomnak. A történelem ugy jegyezte fel ezt a napot, mint'a hitleri' Németország végének kezdetét. Hitler akkoriban már majdnem egész Európát igájába hajtotta. Az angol-francia kormányköröknek az amerikai bankárok támogatásával folytatott árulópolitikaja, amelynek: alapján megalkudtak: a némot fasizmussal, kiszolgáltatta Európa népeit a támadó ^önkénynek, A szégyenletes müncheni egyezmény nemcsak ^ angol és francia imperialisták által elárult Csehszlovákia sorsat pecsételte meg egy időre, hanem eldöntötte magának Franciaországnak is később bekövetkezett meghódolását. A szovjet kormánynak a második világháború előzményeiről kiadott okmány-gyüjtömény0 megcáfolhatatlanul bebizonyította, hogy az angol diplomácia a háború előtt céljául tűzte ki, hogy as angol politikával szemben feltétlen aűaadást tanusitó kis európai államok rovására együttműködésre lép a német fasizmussal ós támadó erejét a Szovjetunió ellen forditja. A nyugati hatalmak e politikájának az lett az eredménye, hogy a hitleri Német ország majdnem egész Európát leigázta és óriási koncentrációs táborrá változtatta, Miutén majdnem minden európai ország iparát ' rákényszeritotte, hogy a német fasiszta hadsereg részére'dolgozzék, Hitler kercszteshaájáratot hirdetett a Szovjetunió ellen. A teljesen mozgósitott, tankok és repü" egének ezreivel felszerelt hitleri hadsereget váratlanul a Szovjetunió ellen vetette harcba, A német fasis zták behatoltak az ország belsejébe, útjukon mindent kiraboltok, vagy megsemmisítettek. Az egész szovjet nép megkezdte nagy honvédő háborúját a fasiszta hódit ók ellen. A támadás nehéz- pillanat óban Sztálin történelmi felhivassa! fordult a szovjet néphez. Beszédeben pontos és világos^ programmot adott a szovjet erab erőknek a harcra és a győzelem kivi vására, - Ennek az egyetemes népi honvédő háborúnak a fasiszta le igázok ellen - mondta Sztálin 194-1. július 3-án - nemosak az országunkat fenyegető veszedelem elhárítása a célja, hanom az isj hogy megsegítsük a némot fasizmus igája alatt nyögő európai népeket. A szovjet állam legnehezebb napjaiban .Sztálin tehát nagy felszabadító küldetésének te íj ősit és érc szólította fel a Szovjet Hadsereget. /Folyt .köv./ j£