Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. június/2

1949-06-17 [0111]

/"HRroo^ink bátron óe keményen a békéért" - 31 .folyt. / D/bg/P Ni Jorge Anado beszedő végen & küldöttek felállva ütemesen tapsolva ünnepelték a magyar dolgozó nép'vezérét, Rákosi Mátyást ós Louls Qarloe Preétost, a brazil nép vezérét. Ezután "Berki Kihályné földmunkás, Bomplén-mogyo főispánja lépett a mikrofon eló. Hangsúlyozta, nincs szebb feladat a. világ asszonyai számára, mint harcolni a bőkéért ős mogvódoni a bókot • Nom ongödhot jiik - mondotta - hogy "az impori listák háborús törokvésoi sikerrel járjanak. Hlndon anyának kötolosségofoltonni a kérdést: olegot toszok-Q a béke vódolmóbon. Kort hon elég a háborút elítélni, hanoe kitartóan•harcolni is kell ellene. - Mi magyar nők erre a békekonferenciára azért j ."ttunk Ös;.zo, hogy keményen flgyolraoztossttk az imporlalistákat: számunk sokmlllió, mort összefogtak a világ asszonyai és nincs olyan hatalom, amoly mog tudná törni a népok erejét. . - Ez a békekonferencia, bizonyságot tosz majd a magyar nők ogyöntotő békeakaratáról és bizonyságot tosz arról, hogy a r.cnzotközi szolidaritás jegyébon minden imperialista-táradással szcebon kéezok vagyunk elszánt harcra a béke erdőkében. Mi na gyár asvfconyök rendíthetetlenül haladunk olőro azon az uton, amolyon elindultunk* Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja vozotósévol, annak a pártnak vezotérével, amolynek élőn szorotett vezérünk, Rákosi Mátyás áll. Á'konfe. encia résztvevői felállva, hosszan ünnepelték Rákosi Mátyást. Ezután Rudas László Kossuth-diJaa egyetemi tanár, a Közgazdasági Egyetem rektora mondott bőszedet. Rámutatott az ideológiai sikon folytatott harc fontosságára; k nemzetközi imperializmus tisztában van az ideológia jelentőségével. Kíméletlenül üldöz mlndon haladószollenü irót és művészt, • elüldöz egyotemoiről minden tudóst, aki nom hajlandó az 1 porializmus szolgálatába állni ós a. néptömegek vllágszomlélotót saját érdekeinek mogxelolöon akarja befolyásolni és noghami3lta.nl* Az imperialisták érdekűit szolgálja ideológiai frontot a "filozófia/' és "t"ráadalootudomány", mely be akarja bizonyítani, hogy nincs objektív, mindenkire érvényos, tárgyilagos igazság. Ezok a •fii-, zófttsok" és gazdáik nagyon jól tudjak, hogy mi a jelentősége olmélotoíknok* így például az egyik vezető amorikai ;I

fil ,zófus'* kijelontotto, hegy az ő "fllozóf á ájának" ni nos más célja, mint «mogmontonl a társadalmat a forradalmi megrázkódtatásoktól'*• Es ezt - szerinte - csal UG7 lőhet elérni, ha már az islol-kbar. beoltják a gyeim okok oc azt a tuc tot, hagy az "igazság" az, ami az ''amorikai noiazctnok" értsd: az -mórikál imperializmusnak hasznos* ' Aolyt.köv./ x