Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. május/2

1949-05-19 [0109]

• í Darvas József miniszter bee se ele Az alábbiakban a t« Szerkesztőségek rendjeiké nősére bocsátjuk Darvas Jezsof miniszternek osütör • tök délután az Újvárosházán a Magyar Értelmiség Nemzeti Bizottsága és a Szakszervezetek Országos Tanáosa közös rendozoseben megtartott tiltakozó hGgygytí sen elhangzó beszédét. Keretet később adunk, § Lt Gá - A Magyar Értelmiség N'^azoti Bizet tsága, a Szakszervezeti Tanáocsal együtt, azért hivta egybe ezt a mai gyűlést, hogy a magyar haladó értelmiség, a magyar dolgozok százezrei, milliói nevében fel emelje tiltakozó, elítélő szavát azzal a gyalázatos é s aljas politikai emberrablással s_ zeniben, amelyet az angol úgynevezett "munkáskormány" belügyminisztero, rendőrsége hajtott ^végre, aaorikai paranosra, a fasizmus ellőni küzdelem egyik régi, bátor, órdomcs'harcos a, Gerhard Eislcr ellen, - kezdte bőszedét Darvas miniszter, - Gerhard Eisler a liposoi egyetem tanéra, a német kommunista mozgalom régi harcosa, bátor antifasiszta, aki Hitlerek uralomra jutása után Francia ors z ágba ment. Nem az-rt, fogy elbújjon a haro élői, hanem hogy ott tovább vigye a harcot a fasiszta "barbárság ellen. Tudós, értelmiségi ember - de nem szép szavak opportunizmusa mögé hu zo dó ál-humanista. Tudta, hogy vannak idők, van na.: korszakok, amikor nem ölőg osak a szollem"fogyvoreive 1 küz'doni a s aellontelon, gyilkos barbárság ellen, a kultúráért, a haladásért, a z emberért* hanem igazi fegyvert kell fogni az elnyomok, a gyilkosok fegyverevei szemben. Mikor kitört a spanyol polgárháború, Spanyolországba ment, puskával a kézben küzdeni Pranco . fasisztái ellen, - mert azt 5" tudta, hogy a fasizmus nem nemet különlegesség, hanem c. reakuxo nemzetközi összeesküvése s tudta, hogy a szabadság ügye, a haladás ügye az egész világon egyes oszthatatlan, A spanyol s zabadságharo leveretese után újra Franciaországba körül t, ahol 1939-ben, a hitleri háború kirobbanásakor - a spanyol s zabadságharo nagyon sok hősével együtt - a f ranoia nép áruló kormánya kenoentráoios táborba zárta. 1941-ben megszökött s az Egyesült Államokon keresztül Mexikóba indult. Az amerikai hatóságok azonban feltartoztatták, arra a törvényre való hiva'tkozással, hogy német származású külföldi a háború alatt nem hagyhatja el az Egyesült Államok területét. Ez a törvény u gyan az ellenség ellen, a fasiszta keinek és ügynökök ellen született meg, - do a reakciós amerikai hatóságok, mint "törvényt megtartó, hü demokraták", jol értették, hogy a paragrafus szárát annak a kezére csavarják bilincsként, akit ők tartanak ellenségnek. Gerhard Eislcrt, a kommunistát, az anfifasisztát, a Hitlor-ollcnos harcost - bar Amerika már háborúban állót*- Hitler Németországával - /*olyt.köv. •;./