Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. május/1

1949-05-12 [0108]

/Aiaig idáig cl jutottunk,... .1. folytatás./ Kö Hné Gá Tcasror, "börtön, bitófa így azután az 5985/1919 ME számú rondolot,. ^melynek alapján az 1920-as választást tartották, kimondja ugyan az általános titkos választójogot, do oz osak papiron maradt. AZ ollonforradalom féktelen terrorral üldözte a baloldali pártokat. A Kommunista Pártot betiltották es az emberek tiZozreit kinozták, bebörtönözték és internálták. Sokakat kivégeztek, A választó az ugyndvozott általános titkos' választójog alapján csak a között választhatott, hogy melyik cl.­lenforrodalmi pűp tra adja s zavazatát. Erthotö, hogy jol lehet a Fricdrioh-féle rendolet alapján több, mint 4,5 millió embernek lett volna szavazati joga, mindössze 2.5 millió volt a leadott szavazatok száma. De ez aszóm is ugy a dodik, hogy a legtöbb vi­déki kerületben, - miután osak egy jelöltet állitottak - "egyhangú" volt a választás, s az ilyen kerületeket ugys zánitották,,mintha < mindönki lcszavaza.ott volna, pedig ezekben a kerületekben szavazás egyáltalán nom volt; A Horthy-rendszer választójoga Az 1920-ban összoült nemzetgyűlés a választó­jogi törvény megalakotását egyszerűen elszabotálta, ozzol támogatta a kormányt abban, hogy a nomzotgyülés f eloszlatása után az uj ­most már sokkal roakoi^sabb - választójogot rendeletileg léptesse életbe. A "kormány élt is az alkalommal és kiadta a 22oo/1922 ME. számú rendeletet,-amely'a zután alapjává lett a Horthy-rendszer választé­j"ogi törvényeinek. Lényegtelen módosításokkal ezt a rendeletet emel­te törvényro a röndolet alapján összeült nemzet gyűlés. Ez volt az 1926 évi XVII. t.H. A törvény a korhatárt a 24, életévben állapí­totta mog a férfiaknál ós csak annak adott választójogot, aki két­évi ogyholybonlakást igazolt, továbbá az elemi iskola negyedik osztályét elvégezte. Az ogyholybonlakás követelményével a törvény a városi' és falusi dolgozok legszélesebb rétegeit kizárta a válasz­tásokból. Hiszen az ipari^munkások részben a kapitalista rendszer­ben szokásos állandó munkáselbocsátások, részben az éppen a szegé­nyebb néposztályt sujté lehetetlen lakásviszonyok mi? tt kénytelenek voltak sűrűn változtatni munkahelyüket és lakásukat./folyt.köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom