Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. április/2
1949-04-16 [0323]
/Gromiko az ENSz közgyűlésén... 1.folyt./ RKor Vö/Si/Gy Ö Az ENSZ alapokmányában lefektetett elvek védelmében Gromiko szovjet kü lilgymi ni szter helyettes mondott nagy beszédet. Rámutatott arra, hogy az egyhangú határozatok elve igen fontos elv, az ENSz létezés ének jr f Emléke ztetétt arra, hogy az ENSZ a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagybritannia kezdeményezésére jött létre és e három nagyhatalom már annakidején megegyezett abban, hogy minden fontos kérdést ú nagyhatalmak megegyezése alapján kell megoldani. "Ezt az elvet a három nagyhatalom vezetőinek , Sztálinnak. Rooseveltnek ás Chur chilinek 1945-bem megtartó tt jaltai ertekezletén szögezték lc. Ezen az értekezleten Roosevelt elnök az amov rikal kormány kápvisoletébon javaslatot tett a nagyhatalmak egyhangú döntéseire vonatkozó elv kimondására, az értekezlet többi rés zt vevő je ezt el i s fogadta ás ezen az alapon ezt az elvet az ENSz megalakításáról tárgyaló sanfranciscoi értekezlet fel is vette az ENSz 'lapokmányába. Sztálin a Szovjetunió nevében Jaltában annál is inkább elfogadta Roosevelt elnök formuláját, mert az azt az elvet fejezte ki, hogy a három nagyhatalom kormányai a nem_e tközi biztonság kérdéseiben a háború után is fenntartják cgyü tt működ ásüket, amely a fasizmus elleni közös harcban jött létre. A Szovjetunió vád elnézi ezt az elvet, mert az a meggyőzödé Je, hogy nemcsak az ő érdekeit, hanem minden más nép érdekeit is szolgálja, azokét a népekát, .amelyek nem kivannak'vak eszközként szerepelni a fegyvergyárosok és onopoli^sák kezében. £. tuícv^-x . Gromiko a továbbiakban rámutatott arra, hogy a vétójog kérdésében követett merikai ás angol álláspont esde az amerikai ós .angol politika általános irányvon alának világánál éittie tjük meg. A Biztonsági Tanács egyhangú döntéseinek elve elleni harc annak a politikának egyr észét alkotja, ame Ilyet az amerikai és angol kormánykörök katonai-politikai csoportosulások létrehozása ás e csoportosulások segítségével uj háború előkészítése érdekében folytatnak. Manapság egy uj államcsoportosulásnak vagyunk tanúi, amely gssze tételében az eddigieknél'a okkal szálesebbkörü, céljaiban támadóbb: ez az Atlanti Szerződés. A Szovjetunió ás a népi denokrác iák között létrejött szerződé sok ugyanúgy, mint a Szovjetuniónak Angliával és Franciaországgal kötött szerződései, kétoldalú szerződések, amelyek nem irányulnál: valamoly más ik nagyhatalom ellen ás az a céljuk, hogy megakadályozzanak egy esetleges uj német támadást. Az Atlanti Szerződés viszont többoldalú egyezmény, mely nemesek egy esetleges uj német táraadás elhárítását tűzi ki céljául, hanem olyan hatalom ellen irányul, amely a hitleri Németország ellen vivott háború főterhét viselte. /Folyt.köv./ I.
