Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. április/2
1949-04-20 [0323]
A felszabadító néphadsereg lé tsz ama ugyanez alatt az idő alatt egymillióról hárommillióra növekedet 1 :. A felszabadít ott területek nagysága'2,60°.000 négyzetkilométer. Ezen a területen több mint 200 millió ember él. Rámutatott arra, hogy két mód van a liuomintong megsemmisítésére: a katonai győzelem vagy a líao-Ge-Tung bákepr ogramja alapján létrehozott megegyezés. Ka további harcra kényszeritonck - mondotta - akkor kétségtelen, hogy a néphadsereg'legkésőbb 12 hónapon belül mcgsemmisiti a Kuomintang hadsereget. A nemzetközi helyzetről szólva mcgállapito tta, ma már nyilvánvaló tény, hogy; a demokratikus béketábor orősebb, mint a há borús uszi tók táoor a. /M'TI / Paris: A béke egy és oszthatatlan Ö Kl/Gné/Gy Cs-Fi-Gyá-Szó-Da-Mr-Lj RM-Gar-Oa-RL-X-T-VD Paris , április 20, Pietro Nenni, az olasz Szocialista Egyságpárt fő ti tkár a Parisba érke ztekor ki jelen tette, hogy meggyőződése szerint rendkívüli nyomásna!: engedelmeskedtek a szocialista internacionálé azon vezetői, akik az Atlanti Egyezményt helyeslik és a békekongresszusnak hátat fordítanak, Zilliacus, az angol Munkáspárt képviselője elmondotta, azért jött a kongresszusra, mert ez az egyetlen hely. ahol kelet ás nyugat termékeny vitában találkoznak. "Számomra a béke - mondotta - egy és oszthatatlan"; Lombardo Toledano, a dálamerikai szakszervezeti szövetség főtitkára hat- • millió, javarészt katolikus dolgozó képviseletében érkezett Parisba. Ezek a tömegek különböző körülmények ás különböző hagyományok közét t élnek, de valamennyien egyaránt szilárdan tartanak ki a béke ügye mellett és készek sikrászállni országaik függetlenségéért, A Nagy Összeesküvés cimü könyv egyik szerzője, Albert Kahn, aki tagja a Parisba érkezett amerikai küldöttségnek, az amerikai nép békeakarata mellett tanúskodott. Példaként megemlítette, hogy a newyorki ; nemzetközi kulturális kongresszus több mint 10.000 ré-sztvevő t számlált* mig a fasiszta ellentüntetők száma még az ezret sem érte el. A háborús propaganda befolyására jellemző példakánt mesélte el, hogy a 300 amerikai szak szervezető vezetőtől aláirt ás a párisi békekongresszushoz intézett üzenetet egyetlen amerikai újság; sem akarta közölni ás igy fizetett hirdetésként kellett megjelcnnio. /Folyt.köv./ fi