Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. április/1

1949-04-01 [0106]

J*k marxista kritikus...2. folyt. Di/Jhá/íb Ba/ Egyesek kizárólag az uj tartalom szerint Ítélik meg a müveket és nincsenek te lanté t tel azok sajátos művészi formájára, vagy müvászietlenségérej mások rámutatnak az ideológiai alap gyengeségeire, a mü poliuikai hibáira} eszmejetleneágei r e * az ónban ettől függetlenül" elismerik az alkotás esztétikai érti kát, a forma mesteri voltát.-Vagyis megbontják forma ás tartalom szítbontnatatlan egységet. TTagy'hiba lenne a szocialista realizmust mereven szembeállítani a klasszikus realista hagyománnyal. Annak mivolta dialektikusan nő ki a fejlődésből. Bár ugrás- de az ugrás is része a fejlődésnek - a menny is ága ek, mi nős lg be valá J *átcsapása nem jelenti a régi maradéktalan megsemmlsitástt. Ha lemondunk arról, hogy a szocialista realizmus,mini a világirodalom nagy realistájának legnagyobb, legmagasabbrendü fejlődési fokának fórjuk fel, a polgár.! dekanencia a formai álforradalmárok és a proletkult alacsony színvonalára esünk vissza* A szocialista realizmus legfontosabb kérdéseinek megemlítése után Lukácss György hangsúlyozta, hog^ a marxista kritika" főfeladata a magyar szocialista kritika megszületése Idején felismerni ás konkrét müvek konkrét elemzésivel Irakban és olvasókban " egyaránt tudatosítani az újnak és a réginek az' irodalomban is tükröződő harcat, amely á szocializmus épitésénfc- idején a fejlődés motorja, - majd Így folytatta: - Kritikusaink nagyrészének esztétikai szemléié te még mindig tele van kapitalista csökevényekkel.-Minden kritikus feladata gondosan tenuimányozni a marxizmus-leninizmus nagy klasszikus mestereinek tanításait s meg kell tanulni ez útmutatások ön állá alkalmazását is* Rendszerbe foglalt marxista esztétika nincs. De a nehézségek akkor sem szűnnének meg, ha lenne valamilyen iyeofaj ta "tankönyv" a marixta esztétikáról, A marxis ta esztétika nem külön *tu-" dom•-nisaak" abban az értelmében, ahogy azt a polgári esztétika helytelenül képzelte magarái. Az esztétika visszatükröző sajátossága, a mardsta esztétika alapvetése nem érthető meg a visszatükrözés általános elmélete nélkül, a társadalmi genezis esztétikailag is elképzelhetetlen alap- ós felépítmény álta-láaos elmélete nélkül*' Az esztétikai sajátos törvényeinek kidolgozása és helyes alkalmazása csak széles elméleti tudás alapján jöhet létre* . Uem kevésbé fontos a polgári osökevények felszámolájja, a kritikusok egyéni magatartása, a kritikai etika területén* /j?ol/1. köv./ |^