Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. március/2
1949-03-21 [0105]
/Rudas László beszéde 6* folytatás/ § Gá/Jné Ks Tudvalevő, hogy a diktatúra előkészítő szakaszában, 1918 novemberétől 1919 márciusáig a kommunista párt éles harcot vivotta szociál«demokrata párttal. Kát munkáspárt állt egymással szemben, két tel-" jesen különböző világfol fog ássál, sztratégiával, taktikával és oélkí tüzzásel. Jorradalmi és reformista párt harcolt egymással. Lenin vagy UTilson - oz a kát név fejezte ki a leg'lesobbcn azt a mély szakadákot, amely a kát pártot egymástól elválasztotta. Az ellentét a két párt között folyton mélyült, a szooiáldcmokrata pártban seregestül meghúzódó reakció és a párt Jobbszárnya nem kis kedvet mutatott arra, hogy véresen leszámoljon a kommunistákkal. Február 21-án" ö kommunista párt vezető embereit börtönbe zárták, ahol rendőrpribékek vették őket munkába. —És pontosan egy hónappal kásőbb a ká t párt egyesült. Ebben az összefüggésben nem annak a megállapi tása a fontos, hogy miért szánta rá magát hirtelen a szociáldemokrata párt az egyesülésre ás a diktatúra eszméjének az elfogadásira. A külső lökést erro az u»n. Vyx-jegyzák adta. De a mélyebben fekvő ok az \©lt, hogy a ' szociáldemokrata párt egész addigi politikája teljesen csődöfct mondott. Nom kis mártákbon járult hozzá az egyesülés létrejöttéhez a ' szociáldemokrata párt balszárnya is, oly férfiak, mint Landler Jenő, Hamburger Jenő, Bokányi Dezső ás mások, akik azután kommunistákká is lettek. -Tánylogos egységet hozót t-e "Iátre a két párt egyesülfse? Ismeretes, hogy nem. Sem politikailag, som ideológiailag, de még szervezetileg sem volt ez igazi egység, amint azt a későbbi fej lemé-' nyek kézzel foghatóan igazolták. Az cgyosülás minden előkészítés nélkül ment vágbe. A szooiáldcmokrata pártban bennmaradtak om opportunisták. A szociáldemokrata tömegekot nem neveltek át. A kommunisták önálló befolyása nem volt biztosi tv a az uj pártban, de a kormányban som voltak a kommunisták többség beh. "A KMP akkori vezetőit az egyesülés elfogadásánál oly meggondolások vezették, mint pl. hogy a hatalmat nem szabad Visszautasítani, ha felejánlják. Marx hires kijelentésere hivatkoztak, amely saerint * a gyakorlati mozgalom egyetlen lépése többet ár mindeo prog»ammaál w . Sz a hivatkozás Marx szavaira nyilvánvalóan a programm lebecsülését jelentette, vagyis Marx szavainak toljos • félremagyarázását. Az egyesülés ténye nagy aggodalmat keltett Leninben. Erről tanúskodik az a rádió távirat, amelyet Kun Bélához in tézett: -"Közölje velem - táviratozta Lenin - milyen tényleges biztosltékái-tannak arra nézve, hogy az uj magyar kormány' tényleg kommunista kormány lesz;, nem pedig egyszerűen szocialista, vagyis \ szociáláruló' kormány?* /Folv t .köv //
