Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. március/2

1949-03-21 [0105]

/Mokis József, a Szovjetunioban Járt .„..lefolytatás./ Zs/Lt/Hné Ks - Az alapfizetéseket néhány kategóriába sorolják, de tormészotesen 02 szaknak szorint változik. A nor­mák szabatosak. Elképzelhetetlen az, hogyha valaki ésszerűsítés­sel, újítással megváltoztatja a munkakörülményeit, ne jelentkez­zék 0 zonnal,kérve normája helyesbbitését. így természetesen nin .'«* csen a teljesítményeknek oly nagy "kilengésük", alnt nálunk volt, különösen a normarendezés előtt. Például az egyik szerszámgépgyár­ban a teljesítmények 85 és 12&.5 százalék között mozogtak, ami különösen kifejezi' a normák szabatos voltát. - Igen érdekes, hogy a Sztalin-dlj nemcsak rangot Jelent, hanem azokat, akik megkapják ezt a kitüntetést, más fizetési kategóriába sorolják. Ezenkívül több ilyen magas kitüntetés is a fizetés emelkedését jelenti. Ugyancsak emelik a­zoknak a dolgozóknak a fizetését, akik hosszabb ideig dolgoznak ugyanazon a munkahelyen, A legmagasabb'alapfizetésük a bányászok­nak, vegyészeknek és a kohászoknak van. - Igen fejlett az önköltségcsökkentési moz­galom, kz egyik gyárban például 3 százalékról fél százalékra csökkentették le az öntési selejtet, ami 0 mi viszonyainkhoz ha­sonlítva óriási eredmény. Termé-, zotesen a Szovjetunióban is sok­százezer rubolcs megtakarítást jelent cz„ Terjed a "Kovaiov-mozga­lom" is. Kovalov szovjet mérnök összegyűjtötte az üzemekben a leg­jobb tapasztalatokat, eljárásokat ós ezeknek felhasználásával szer­vezett egy üzemet. - k szakszervezetekben nincs bürokrácia. Pél­dául a 800.000 toxtilmunkás ügyeit intéző központi aparútus mind­össze 72 főből áll. Persze a szakszerv^zot ügyeit ez a 72 ember nem egyedül viszi, hanem 17.600 dolgozó társadalmi uton vögzi a szakszervezeti feladatokot. k szakszervezeti munkát az egyéni fe­lelősségre épitlkr «• A szakminisztériumok a szakszervezetek meg­kérdezése és hozzájárulása nélkül semmilyen döntést sem hozhatnak. A kollektív szerződést minden üzem maga köl- meg, keretszerződós nincsen. - Évi 36 nap szabadság jár az északi dolgozók­nak.Távolkeleten 24 nap, a fővárosban dolgozók 12 nap, a föld a­.latt dolgozok 24 nap szabadságot kapnak A mérnököknek és az e- ' gészsóget /eszólyeztetö munkát végzőknek évi 24 nap szabadság jár. /Folyt,köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom