Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. március/1
1949-03-03 [0104]
/Nagy Inrc boszédc,l folyt./ FS/Jné/Lt Bn Nagy Imre ezután c.z oroszországi jobbágy-felszabadításról bőszéit, amelynek haszonélvezői kizárólag a nagybirtokosok voltak. A földosztó parasztok -állon karhatalmat vettek igéngbe és fegyveres erővol verték le a parasztság forradalmi mozgalmait. Ilyen.körülmények közt a parasztság mind fokozottabban a Bolsevik Párthoz és a vezetése alatt álló proletariátus felé fordult, tőlük várta földhöz juttatását. A sz ovj etek kongresszusa a forradalom g yő z ölnének napján valóban ki is adta "a földről szoió dekrétumot", amely megváltás nélkül a parasztság közébe adtba a földöt. - A prolctárforradalom a dolgozó parasztság között minden megváltás nélkül' 150 millió hektár kincstári, egyházi ós földesúri földöt osztott ki, ezenkívül megszabadította a parasztságot mintegy 500 millió rubel évi haszenbér fizetésétől, - Lenin a munkás-paraszt s zövctsóg g ondolat ának elméleti kidolgozásával, később annak gyakorlati megvalósításával, hatalmas munkát végzett és nagy kincset adott át a nemzetközi munkásmozgalomnak, A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme a munkás-paraszt szövetség győzelmét jelentette. Az Októberi Szocialista Forradalom győzelmes kivívásában a munkásosztály mellett ott volt a cári Oroszország forradalmi parasztsága. - Az Októberi,Szocialista Forradalom egyik agrárfeladata volt megszüntetni a feudális maradványokat, demokratizálni a birtokviszonyokat és ennek alapján tovább menni a mezőgazdaság s zoclalista átszervezésének utján. Mindez azt jelentette, hogy a polgári f orra- . dalon agrárfeladatait a proletárdiktatúra viszonyai között kellett megoldani. De ez még nem volt szocialista átalakulás) - Tudjuk, hogy a kisárutcrmclés napról-napra, órárólórára szüli a kapitalizmust, nemcsak a magántulajdon alapján, hanem a nacionalizált földön is. - A szovjet mezőgazdaság átalakulása csak később következett be. Hagy Imre ezután ismertette a cári Oroszország földbirtokviszonyait, majd Így folytatta: - A forradalmat megelőző imperialista háború és az utána következő polgárháború a mezőgazdaságban is igen komoly károkat okozott. A termelőerők jelentékeny részét elpusztította, a termelést megbénította. Már a forradalom első évét az osztályharc élesedése jellemezte. A falvakban fellángolt a harc. A kulákság nekilátott, hogy a volt földesúri földeket saját kezébe kaparintsa, A szovjet kormány ezért 1918 nyarán létrehívta a szegényparaszt-bizottságokat. Ezek voltak a proletárforradalom támaszai falun, az Uj gazdaságpolitikára való áttérés Idejéig, A szegónyparaczt-bizotts-igokat a falukba kimenő proletárcsoportok támogatták, _ \ /Folyt,köv./