Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. február/2

1949-02-16 [0103]

B 1Q Hadas 1949. február 16. 13 ora ^5 pero NegyVen nappal a határidő előtt elkészült a dunaharasati vasbeton Duna-hid - Varga államtitkár avatta fel békés épitőmunkánk ujabb nagyszerű alkotásat Na/Ki/PM Ba Ks I'&gy ünnepség színhelye volt szerda délelőtt a Dunaharasztiböl Szigetszentmiklosra vezető uj Duna-hid környéke. A dolgozok lekesedessel vettek át a hidépitő munkásoktól a hidat, amelyen vigan'lengette az enyhe téli szól a vörös és nemzetiszínű lobogókat. A német és nyilas hordák 1944 novemberében ozsztelen pusztításaik során felrobbantották a hidat. Ezzel az ország egyik legfontosabb iparvidékének, Csepel szigetnek a közlekedését erősen megbénították. A felszabadulás után a Beszkárt és a Hév dolgozol ideiglenes fahidat emeltek Dunaharaszti mellett , majd 1943 márciusában ho&éláttak a hidronosok kiemeléséhez ós az ttj'hid felépítéséhez. A hid teljes egészében vasbetonból készült. Karcsú ivben szeli át a Duna medrét az uj 53'méter hfsszu ós 7.Ö méter széles hid, amelynek súlya 1100 tonna. Magassága a viz szinétől számítva 14 méter, A Beszkárt és a Hév hidépitő munkásai munkaversenyben dolgoztak és az egyes brigádok nagyszerű munkájának köszönhető, hogy a hid a határidő előtt 4o nappal és 240*000 forint megtakarítással készült el. Az avatási ünnepségen megjelent Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter képviseletében Varga Lajos államtitkár, ott voltak

a

Beszkárt, a Hév, valamint a különböző hatóságok és egyesületek kiküldöttei. Verbo Sándor ácssegód a hidépitő munkások nevében átadta a hidat, hangoztatva, hogy a hid épitésénél céljuk a szebb, jobb és olcsóbb termelés volt, A világ minden részéről felénk acsarkodó háborús uszításra mi, magyar marxisták -leninisták békés épitő munkával, többek között e híd elkészítésével válaszolunk - mondotta. így szolgáljuk mi munkánkon keresztül a világ békéjét ós épitjük a szooializmust. Varga -Lajos államtitkár avatóbeszédében rámutatott arra, hogy a hidnak kettős jelentősége van. Egyrészt, hogy a budapesti és csepeli gyárakba jaro dolgozók, valamint a Budapest élelmezését^szolgulo termelők utazását biztosabbá és pontosabbá teszi, másreszt pedig, hogy ilyen nagy vasúti betonhidat még nem építettek. Felszabadulás után a magyar dolgozó nép óriási feladattal állt szemben, de ereje megfeszítésével, szorgalmas, odaadó munkával e feladatokat - egymás után teljesitötto, ' rr-%%' ' * ' /folyt.köv./ . p