Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. február/2
1949-02-25 [0103]
B 12 kiadás 1949,február 25. 14 óra - 30 perc •A szovjet zene tx szocialista rendszer diadalát hirdeti" - C sulaki előadása a Zeneakadémián D & Hm/©y K» ' • '* Mihail Gsulaki ozovjet zeneszerző csütörtök dúlutáa, a Zeneakadémia kisternében 0,18cdúst tartott "A legújabb szovjet zene" cinnel. Csulakl bosaoiaolt arrcl, hogy a múlt év dcccríbcrébcn folyt le Moszkvában a Szovjet Zeneszerző Szövetség vezetőségének plenáris ülése, amc "ly a Szovjetunió, zcnol életének nevezetes eseménye volt. - Az'ülésen hét nap alatt 103 zeneszerző 146 müve került bemutatásra. Az előadott müvek világosan tükrözték a párt "zenei v aiatkozásu utmutatásr.inrk rendkívül időszerű Ó3 termékenyítő voltát. Ezek az útmutatások nagyban hozzájárultak ahhoz,, hogy jelentős művészt alkotóerők felszabaduljanak a formalizmus bénitö ós romboló hatása alól. A zeneszerzők szívesen vállalkoztak a feladatokra, amelyek elé a Párt állította eket, arra, hogy tiéltó eszmei tartalmú, formailag tökéletes, egyszerű nyelven megírt olyan müveket alkossanak, amelyek érdelilik a népet. Lenin arra tanított - folytatta C s ulaki - hogy a művészet a népé ós hogy minden gyöke ró vol a széles néprétegek talajából táplálkozik. Lenin azt is mondotta, hogy az eltévelyedett futurizmus, kubizmus és mindenféle más hasonló "izmus" a nép szónára idegen, ninos hatással rá és azonnal ncg is szűnik mindenütt, o.hol Igazi művészet bontakozik ki. - A Bolsevik Párt Központi Végrehajtó Bizottsága ismeretes határozatábon a népcllcnes formalizmussal o.z uj szocialista társadalom építésében lényeges szerepet jutszo demokratikus,realista művészetet állította szembe, állásfoglalásával rámutatott arra, hogy a szovjet zenének át kell vennie és folytatnia kell mindazt a szépet és haladó szelleműt, amit az emberiség minden időkön át valamennyi nép kultúrajóban felhalmozott. - A decemberi ülés megmutatta, hogy a nagy realista' művészet megvalósulása utján mar be számolhatunk az első sikerekről. Egész s a' olyan uj zenemű tünt fel, amelyben már világosan felismerhető a sz oeialiste realizmus vonása. A bemrtatásra került müvek közül elsősorban Arutjunjan, fiatal örmény zeneszerző "A hazáról" oimü kantátáját kell megemlíteni. Sz a zenemű a szovjet hazát, a szovjet népet és Sztálin emberi •"lágyságát' énekli mc^» A kantáta zenéje optimista érzésektől áthatott,egyszerű és világos s a legszélesebb tömegek számára is hozzáférhető*Nagy hatást váltott ki. továbbá Bvarionas litván zeneszerző versenymüve, Kabalcvszklj mesteri hegedűversenye, Knippor "Katonadalok" cinü szimfonikus szvitje óo Byrk észt zeneszerző "Kantáta Sztálinról" cinü szerzeménye. f . /Folyt, köv./ 1
