Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. február/2

1949-02-23 [0103]

/pAlTKAS *i|HÁLV BESZÉDE, F«LYT

A

TÁS/ HM BN A WEIM*«» poucím OEUOKRÍCI A» AMPLYBEN TUOVALÉV6"ÉN A • NÉMET 5 ZO 61 .ÍLDEMO K RÁTÁK , ScHUMACHER ELÓ"

D

JE| V £ ZE TÍS Z É RE P E.T JÁTSZOTTAK, NEu A SZOCIALIZMUSHOZ, HANEM A FASIZMUSHOZ ÉS A z" ÁLTALA K| ROBBANTÓ TT HÁBORÚHOZ VEZETETT* HASONLÓ IRÁNYÚ FEJLÍOÉS MUTATKOZIK A JELEN I DŐKBEN |S A POLGÁRI OEMOKRÁOIÁK ORSZÁGAI VAN, AZ £G YES ij LT ÁLLAMOK POLITIKÁJA MIND E RÓ"TE LJ F.SE BBE N A ÖASIZMUS VIZEIN EVEZ. Az EGYESÜLT ÁLLAMOK NEMOSAK KIFELÉ, A NEMZETKÖZI POLITIKA TERÜLETÉN, B-E BEFELÉ IS, A BELPOLITIKÁBAN MIND AGRESSZÍVEBB 8 E N LÉP FEL A DEMOKRATIKUS E RÍK ELLEN ÉS MIND HATÁROZOTTABBAN VISZI EGY UJ IMPERIALISTA HÁBORÚ ELFFKÉSZI TESÉREK POLITIKÁJÁT A SZOVJETUNIÓ, A NÉPI DEMOKRATIKUS ÁLL

A

MOK, AZAZ A NÉPEK SZABAD-* SÁ«A ELLEN, A KAPITALISTA KIZSÁKMÁNYOLÁS KITERJESZTÉSIÉRT AZ EGÉSZ VILÁGRA. MA AZ EGYESÜLT ÁLL

A

MOK A VILÁG IMPERIALISTA" RE*« AKCIÓS ERÓ*|NEK FŐSZERVEZŐJE ÉS EGY U J A 8 B HÁBORÚ ELŐKÉSZÍTÉSÉ-* NEK I RÁNYI TÓ J A » A POLGÁRI DEMOKRATÁVAL SZEMBEN A PROLETÁR y. A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ ÉRDEKÉKET SZERZETT A HALADÁS, A BÉKÉ-RT VÍVOTT HARCBAN, A SZOCIALISTA DEMOKRÁOIA AZÁLTAL, HOGY MEGSZÜNTETTE A KIZSÁKMÁNYOLÓ OSZTÁLYOKAT S MEGTEREMTETTE A DOLGOZÓK SZABAD TÁRSADALMÁT, SZABADSÁGOT ÉS EGYENLŐSÉGET NYÚJT MA MÁR NEMCSAK EGYES OSZTÁLYOKNAK, H A NEM AZ'ESÉSZ DOLGOZÓ NÉPNEK, AZ EGÉSZ NEMZETNEKI ,| GY BIZONYÍTOTTA BE Á SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA FELSŐBBRENDŰSÉGÉT A POLGÁRI OEM0KRÁC I ÁVAL SZEMBEN, A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA AZ EQÉSZ DOLGOZÓ NÉp S ZABA DS Á ~»GÁN;A POLGÁRI DEMOKRÁCIA AZ EGÉSZ DOLGOZÓ NÉP ELNYOMATÁSÁÉ ÉPÜL FEL. EZÉRT ÉRTHETŐ", HOGY A BURZSOÁ DEMOKRÁCIA EREJE ES VONZÁSA ROHAMOSAN CSÖKKEN ÉS MÁSRÉSZT HATALMASAN N ő "ÉS ERŐSÖOÍK' AZ IGAZI DEMOKRÁCIA, A SZOCIALISTA DEMOKRÁCI A VONZÁSA ÉS EREJE, Az OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRAOALOM KIFEJE-~' ZÉSRE JUTTATTA NEMCSAK AZ OROSZ, HANEM A NEMZETKÖZI MUNKÁSOSZTÁLY VÁGYAIT ÉS AKARATÁT, IMMÁR J2 ÉVES ÁT BÜSZKÉN HIRDETI A S ZO VÍ^ETUNIÓ MINDEN TETTÉVEL, HOGY A KAPITALIZMUS NEM ÖRÖKÉLETŰ, HOGY ELJÖTT A KAPITALIZMUS ÖSSZEOMLÁSÁNAK A KORSZAKA, A SZOVJETUNIÓ MINDEN ÉVE } MINDEN SIKERE MINT MÉLYEDBEM TUOATOSITUA A NEMZETKÖZI MUNKÁSOSZTÁLYBAN A DOLGOZÓK SZÁZ MILLIÓIBAN',' HOGY AZ OROSZ MUNKÁSOSZTÁLY UTJA AZ ff ÚTJUK ~«S , MERT CSAK EZEN AZ UTÓN MENETELVE ÉS HA ROO L V A JUTHATNAK EL A S ZO — C|AL|STA TÁRSADALOMBA, SzTÁLifN AZ OKTÓBERI FORRADALOM K) i ÉVFORDULÓJÁN A KÖVETKEZEKÉPPEN JELLEMEZTE I

Q

I7 OKTÓBERÉNEK NAGY NEMZETKÖZI JELENTŐS É6ÉT1 K /FOLYT, KÖV,/ IP